Át kell alakítani az EU-t, mert Vlagyimir Putyint nem lehet diplomáciával meggyőzni a háború befejezéséről – erről a német külügyminiszter beszélt Lengyelországban. Annalena Baerbock úgy fogalmazott: szerinte az orosz elnök csak a nyers gazdasági és katonai erőből ért.
„Európának biztonsági unióvá kell válnia. Ez azt jelenti, hogy többé nem engedhetünk meg magunknak szürke zónákat Európában. Az Európai Uniót az elkövetkező években megreformáljuk, hogy biztonságpolitikai szempontból megerősödjön, és egységes legyen” – mondta Annalena Baerbock. Hangsúlyozta:
Brüsszel újabb szankciós csomagot készít elő Oroszország ellen.
Közben a nyugati fegyverszállítások is új lendületet kaptak Ukrajnába. A minap a lett miniszterelnök jelentette be újabb fegyverek küldését a háborúba.
Evika Silina közösségi oldalán közölte:
Lettország légvédelmi fegyvereket, drónokat és más katonai eszközöket küld Kijevnek
amellett, hogy a balti ország GDP-jének mintegy 0,25 százalékát is Ukrajna támogatására fordítja.
Hasonló döntést hozott Norvégia is. Oslo idén 232 milliárd forintnak megfelelő koronával növeli az Ukrajnának nyújtott támogatásokat, aminek túlnyomó részét katonai célra küldik Kijevnek. Volodimir Zelenszkij közösségi oldalán méltatta a skandináv ország döntését.
Hétfőn a NATO-főtitkár bírálta a szövetség tagjait, mert szerinte nem teljesítették az Ukrajnának tett ígéreteiket. Jens Stoltenberg a fegyverszállítások növelésére szólított fel, és hangsúlyozta:
a nyugati országoknak alá kell rendelniük saját érdekeiket Ukrajna igényeinek,
mert Moszkva nem győzhet ebben a háborúban.
„Ha a szövetségesek azzal a választással szembesülnek, hogy a saját üres készleteiket töltsék fel, megfelelve a NATO elvárásainak, vagy Ukrajnát segítsék, akkor az ukránok támogatásának kell elsőbbséget élveznie” – fogalmazott Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, majd hozzátette: Ukrajna megkapja a Patriot rakétákat is.
Közben nyugati politikusok egyre többet beszélnek az atomfegyverekről is. Emmanuel Macron francia elnök korábban azt mondta, hogy nyugati katonák mehetnének Ukrajnába, most pedig a nukleáris fegyvereket is magába foglaló európai védelmi politikáról nyitna vitát. Andrzej Duda lengyel elnök pedig közölte: Varsó kész atomfegyvereket fogadni.
A háború továbbterjedése esetén
az atomfegyvereket fogadó országok első számú célponttá válnának
– erről a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője beszélt. Pócza István szerint az Európai Unió vezető politikusa teljesen elszakadtak a valóságtól, és egy háború felé rohannak, miközben az EU évek óta gyengül.
„Erről bizony az EU vezető politikusai tehettek és tehetnek. Különösen az elmúlt években nagyon sokat tettek, már a Juncker-bizottság, az Ursula von der Leyen vezette bizottság, az Európai Parlament. És egy rossz helyzetértékeléssel állunk szemben, és azért mondom, hogy ebben egy valóságtól való elszakadás érződik, mert nem látják be, hogy Európának érdeke a minél gyorsabb fegyverszünet és béketárgyalások” – magyarázta Pócza István.
Egymásra licitálnak a háborús hangulat erősítésében a nyugati politikusok
– mondta a XXI. Század Intézet elemzője. Deák Dániel kiemelte: az Egyesült Államok és az EU, valamint az Oroszország között kialakult adok-kapok világháborúhoz is vezethet.
„Ha ez így megy tovább, még durvább eszközöket vetnek be, még inkább eszkalációs irányba megyünk, és akkor bizony itt van a harmadik világháborúnak is a kockázata. És ugye atomfegyvereknek a bevetése, nukleáris fegyverek, ez mind mind azt hozza magával, hogy nagyon súlyos háborús kockázatok alakulnak ki” – hangsúlyozta Deák Dániel.
Az elemző kiemelte: a magyar kormány álláspontja a háború kezdetétől változatlan,
tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség.
Kiemelt kép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben tartott sajtótájékoztatójukon 2024. április 29-én (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)