Aktuális

Pótlóbusz fog járni a villamos helyett

Bóka János: Kudarc volt az Európai Unió elmúlt öt éve

Két okból volt kudarc az Európai Unió (EU) elmúlt öt éve, egy jól működő rendszerben rossz döntések születtek, illetve az alapvető strukturális problémák miatt – mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter csütörtökön Budapesten, a XXI. Század Intézet rendezvényén.

Bóka János az Utat mutatunk Európának – húsz éve tagja Magyarország az uniónak című konferencián azt mondta, hogy az unióban vannak vezetői alkalmatlanságból születő rossz döntések, ezért szükséges a vezetőváltás, de ez önmagában nem elégséges a rossz struktúra miatt.

A miniszter a strukturális hiányosságot abban látja, hogy az EU intézményvezérelt és bürokratikus működése önálló életre kelt, az európai intézmények politikai szereplőnek kezdték tekinteni magukat, és politikai napirendjük lett.

Az unió kudarcot vallott a béke és a biztonság megteremtésében, a versenyképesség területén, a migrációs válság kezelésében és mezőgazdasági kérdésekben is

– sorolta Bóka János, hozzátéve, hogy mindezért óriási kihívás Magyarországnak az Európai Unió soros elnökségének átvétele.

Kapcsolódó tartalom

Közlése szerint két feladata lesz a soros elnökségnek: a választások utáni intézményi átmenet menedzselése, valamint az EU működésének biztosítása az átmeneti időszakban, egyúttal lehetőséget kap Magyarország arra is, hogy a „megbomlott intézményi egyensúlyt” helyreállítsa és a tagállamokat újra a politikai irányt meghatározó szerepbe helyezze.

További fontos kihívás Magyarország előtt, hogy a nagy stratégiai kérdésekben előrelépést érjen el, hogy eredményszempontú megközelítés váltsa fel az intézményi szempontú megközelítést, valamint, hogy a tagállamok és az európai választók valódi érdekei megjelenjenek – tette hozzá a miniszter.

Bóka János azt mondta, hogy a soros elnökség prioritásai között szerepel az unió globális versenyképességének, valamint az európai biztonsági és védelmi politikájának megerősítése, a migráció külső dimenziójának kezelése, a határok sokkal hatékonyabb védelme, az európai agrárium helyzetének kezelése, a kohéziós politika helyzetének biztosítása, valamint a nyugat-balkáni régió középpontba helyezése áll.

Kapcsolódó tartalom

Az európai identitás a magyar identitás elválaszthatatlan része, ugyanakkor az európai identitás nem értelmezhető a nemzeti identitások nélkül – hangoztatta a miniszter, aki azt is mondta, hogy Magyarország számára a csatlakozás történelmi igazságtétel volt, ugyanakkor gazdasági és stratégiai érdeke is fűződött hozzá, hiszen a magyar gazdaság fejlődése az európai belső piachoz való hozzáférés nélkül nem megoldható, valamint az ország biztonsága csak akkor garantálható, ha része egy erős európai védelmi szövetségnek.

Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy 2024-ben a világ számos országában tartanak választásokat, ezért ez az év a demokrácia éve lehetne. De mégsem az, mert a választásokon világszerte a különböző világképek és víziók ütköztetése helyett „csip-csup” ügyekkel fárasztják az állampolgárokat, a nyugati világban megszűntek a nyilvános viták, ennek a hiánya pedig a nyugati demokráciák legpusztítóbb hiányossága és szégyene – fogalmazott a főigazgató.

Kapcsolódó tartalom

Schmidt Mária szerint számtalan kérdést kellene megvitatni az Európai Unióban az orosz-ukrán háború, a migráció, a gazdaság, valamint Európa és az Egyesült Államok, Európa és Kína viszonya kapcsán. Az európai elit azonban nem tűr vitát ezekről a kérdésekről, mert tanácstalan, ötlettelen, ugyanakkor azt se nagyon lehet tudni, ki is pontosan az elit, kik hozzák a döntéseket – mondta.

Európában válságban van az identitás, a kultúra, a gazdaság, az elit és az erkölcs is, hatalmas probléma a bizalom és a tisztelet hiánya, valamint az erkölcsi elbizonytalanodás, és ha ezen nem változtatunk, akkor a legnagyobb krízissel nézünk szembe – fogalmazott Schmidt Mária.

Kiemelt kép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (Fotó: MTI/Komka Péter)

Ajánljuk még