Aktuális

Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége hazánkban építi fel az első gyárát a régióban

A volt szlovén miniszterelnök a CPAC-en: Nincs szuverenitás határellenőrzés nélkül

Nincsen olyan állam, amely terület nélkül létezhetne, és nincs szuverenitás határellenőrzés nélkül – jelentette ki Janez Jansa volt szlovén miniszterelnök a Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC Hungary) csütörtöki budapesti rendezvényén.

A politikus hangsúlyozta: az Európai Unióban azoknak az országoknak, amelyek határai egyben az EU vagy a schengeni övezet külső határai is, további felelősségük van a határok őrizetében.

„Miután 2015-ben kitört a nagy migrációs hullám, világossá vált, hogy a különböző politikai irányok elképzelései gyakran alapvetően ellentétesek voltak egymással” – idézte fel.

Hozzátette, egy évtizednyi vita és kompromisszumkeresés követte ezt az időszakot, és ez napvilágra hozta a közvélemény számára is a lényeget, amely a nyugati civilizáció alapvető értékeiben rejlik: vajon megőrizzük vagy engedjük lebontani a saját életformánkat?

„Semmi nem változtatja meg jobban és gyorsabban a szokásokat, a kultúrát, az identitást egy országban, mint az, ha kicserélődik a lakosság” – jelentette ki Janez Jansa. Közölte: a liberális, baloldali politika az úgynevezett nyitott határok politikáját hirdeti, mert a céljuk az, hogy lebontsák a nyugati civilizációk alapértékeit.

„Ezzel akarnak új szavazókat szerezni maguknak, ez azonban egy rövidtávú gondolkodás” – figyelmeztetett. „Mi, konzervatívok azon dolgozunk, hogy élesen kettéválasszuk a legális és illegális migrációt, és megerősítsük a határvédelmet. Ezzel nemcsak saját területünket, hanem értékeinket, életformánkat és szuverenitásunkat is védjük” – emelte ki a volt szlovén miniszterelnök.

Az ukrajnai és az izraeli háborúra kitérve a szólásszabadság védelmének fontosságát hangsúlyozta. Leszögezte, hogy az orosz agresszió Ukrajna ellen, illetve a Hamász palesztin terrorszervezet támadásai Izrael ellen alapvetően elítélendő cselekmények, ugyanakkor nem szabad hagyni, hogy a mostani háborús időket a baloldal ürügyként használja a szólásszabadság elnyomására.

Tony Abbott korábbi ausztrál miniszterelnök azt mondta, Ausztrália eddig az egyetlen ország a világon, amely sikeresen meg tudta állítani a tengeren érkező illegális migráció hullámát. „Ugyanakkor még nekünk is engedélyeznünk kell a jogszerű bevándorlást, de nem szabad, hogy ezzel helyettesítsük saját szakembereink kinevelését” – hangsúlyozta.

A politikus arra is rámutatott, hogy a dolgozók, a munkásosztály egyre inkább jobboldali szavazóvá válik, mivel a jobboldali pártok egyre pragmatikusabbak, és inkább a saját országuk érdekeit képviselik, semmint a globális érdekeket. Ezért a jobboldali pártok sikeresebbeknek lehetnek, hiszen dolgozó emberek a nyugati országokban is többen vannak, mint azok, akik a befektetéseikből jólétben élnek – jegyezte meg.

Fabrice Leggeri, az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex korábbi vezetője úgy fogalmazott, az uniós bürokraták nem megvédeni, hanem eltüntetni akarják a határokat, és kiterjeszteni a szabad mozgás övezetét.

„Az EU, az Európai Bizottság nem volt képes eddig arra, hogy megszabaduljon ettől a történelmi DNS-étől, hogy töröljük el a határokat. Még akkor sem, amikor az unió szerepe az, hogy építsük ki és erősítsük meg a külső határokat az EU körül, az európai nemzetek védelme érdekében” – jelentette ki.

Hangsúlyozta, a cél az, hogy a júniusi európai parlamenti választásokon sok olyan ember kerüljön be az uniós testületbe, aki kész harcolni az illegális bevándorlás ellen. Raúl Luís Latorre paraguay-i házelnök kiemelte, hogy a távolság ellenére számtalan hasonlóság van hazája és Magyarország között.

„Mindkét országban nagyon szeretjük népünket, kultúránkat, hazánkat, identitásunkat és értékeinket” – fogalmazott. Kiemelte, hogy mindkét ország alkotmánya elismeri és óvja az életet a fogantatás pillanatától, amit orvosként „színtiszta ideológiai igazságnak” tart.

Közölte, hogy sem Paraguay, sem Magyarország szuverenitása nem képezheti vita tárgyát. „Az elkövetkező évben kulcsfontosságú lesz, hogy összefogjunk mi, akiknek van hitünk, akik szerint az identitásunk, az erkölcsiségünk és lelkiségünk, zsidó-keresztény gyökereink határozzák meg azt, hogy kik vagyunk” – jelentette ki a politikus.

Kiemelt kép: Janez Jansa korábbi szlovén miniszterelnök, a Szlovén Demokrata Párt elnöke beszédet mond a kétnapos Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC Hungary) első napján (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Ajánljuk még