„Katasztrofális következményei lehetnek a nyugat lépéseinek” – figyelmeztetett az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov azzal vádolta az atomfegyverrel rendelkező Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Franciaországot, hogy atomháborúba akarják belehajszolni a világot annak érdekében, hogy legyőzzék Oroszországot.

Az Európai Unió, az Egyesült Államok és már a NATO is

egyre több pénzzel és egyre több fegyverrel támogatná Ukrajnát az oroszok elleni küzdelemben.

Az is a háború eszkalációjára utal, hogy a lengyel elnök egy lapinterjúban jelezte, országa kész atomfegyvert fogadni, ha a NATO úgy dönt, hogy ezzel védi meg a keleti szárnyát. Andrzej Duda ráadásul beismerte, hogy ez a terv nem új, a kérdés már egy ideje a lengyel-amerikai tárgyalások napirendjén szerepel, ő maga többször tárgyalt erről.

Az sem a háború békés lezárásának az irányába mutat, hogy az amerikai képviselőház után a szenátus is megszavazott egy hatvanmilliárd dollár értékű segélycsomagot, az összeg mintegy feléből fegyvereket küldenek.

Ezeket a fegyvereket pedig amerikai katonák kísérhetik Ukrajnába.

Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója az M1-en arról beszél, hogy tíz-húsz fős katonai kontingens ellenőrzi majd a fegyverek útját, ami azért vált indokolttá, mert a korábbi fegyverszállítmányok egy része el sem jutott az ukrán katonákhoz.

„A katonák azoknak a fegyvereknek a sorsát követik nyomon, amelyek az Ukrajnába érkezés és a frontra kerülés között tűnnek el, majd a világ másik oldalán előbukkannak. Szerintem a Biden-kormányzat most, a választás előtt igyekszik elé menni ennek a vádnak” – mondta Horváth József.

A brüsszeli vezetők nemcsak a fegyverszállítások folytatását szorgalmazzák. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Luxemburgban beszélt arról, hogy újabb szankciós csomagot készítenek elő Oroszországgal szemben, ami már a 14. lesz. Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programigazgatója a Kossuth Rádióban kiemelte,

a brüsszeli vezetők a háborús készülődést arra használhatják, hogy eltereljék a figyelmet Európa romló gazdasági helyzetéről.

„Ami miatt össze kell fogni, és ami miatt arra kell figyelni, hogy csak a külső veszéllyel szemben lépjünk fel, akkor bizony sokkal könnyebb átvinni mondjuk azt, hogy Európa gazdaságilag nem teljesített jól” – mondta Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programigazgatója.

A magyar kormány álláspontja az, hogy az újabb szankció sem állítja meg Oroszországot.

Ezt erősíti a Nemzetközi Valutaalap jelentése is, ami szerint az elmúlt két évben ellenálló volt az orosz gazdaság a szankciókkal szemben. Az IMF becslése szerint tavaly még bővült is a gazdaság, amihez hozzájárult, hogy a korábban Európába szállított kőolajat Kínába és Indiába exportálják.

Kiemelt kép: Orosz tüzérek Grad rakéta-sorozatvetővel lövik az ukrán állásokat a kelet-ukrajnai Donyecki terület Oroszországhoz csatolt részén (MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium)