Sűrű, fekete füst és vöröslő lángok csaptak fel egy Szmolenszk megyei olajtározóból. Az orosz hatóságok szerda hajnalban több határmenti orosz megyéből is ukrán dróntámadásokat jelentettek. Áldozatokról nem érkezett hír.

Robbanások történtek a határ túloldalán, Harkivban is, ahol orosz rakéták csapódtak be az éjjel. A helyszínre kiérkező rendőrök zseblámpákkal mérték fel a károkat. A hatóságok szerint lakóépületek, irodaházak és gázvezetékek is megrongálódtak, és több sérültje is van a támadásoknak.

„Éppen otthon aludtam, amikor az első becsapódás betörte az ablakaimat. Ahogy próbáltam kijutni, elvágtam a kezemet. A második robbanás a bejárati ajtót is magával vitte” – mondta egy férfi.

Az érkező SZ-300-as típusú, nagy hatótávolságú rakétákat ezúttal nem sikerült semlegesíteni. A kijevi vezetők abban bíznak, hogy a frissen bejelentett brit, dán és a hamarosan megérkező amerikai fegyverszállítmányok nagyban megnövelik majd az ország védekezőképességét.

„Az első, fegyverekkel megpakolt amerikai hajók már készen állnak az indulásra. Ha zöld utat kapnak, akkor akár már a hét végére megérkezhetnek Ukrajnába. A jól működő utánpótlási vonalaknak köszönhetően a felszerelések ezután két napon belül már a frontra kerülhetnek” – mondta az ukrán kormánypárt frakcióvezetője.

Az Egyesült Államok képviselőháza után

kedden a szenátus is megszavazta az Ukrajnának küldendő, átszámítva mintegy 22 ezer milliárd forint értékű fegyvertámogatási csomagot.

Az első szállítmányok azután indulhatnak meg, hogy Joe Biden elnök aláírja a törvényt.

Közben szerdán Rishi Sunak brit miniszterelnök hivatalba kerülése óta először utazott Berlinbe, hogy a katonai és gazdasági együttműködés lehetőségeiről tárgyaljon a német vezetőkkel. Olaf Scholz német kancellár a találkozón megerősítette, hogy továbbra is támogatni fogják Ukrajnát.

„Egy a célunk: Ukrajnának segíteni kell, hogy ellen tudjon állni az orosz agressziónak. Németország és az Egyesült Királyság Ukrajna legnagyobb támogatói Európában, és ez így is marad, ameddig csak szükséges. Azt ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a NATO országok nem állnak háborúban Oroszországgal” – mondta Olaf Scholz.

Moszkva szerint azonban az új nyugati fegyverszállítmányok sem fogják megfordítani az orosz fölényt Ukrajnában.

„A harcmezőn kialakult helyzet egyértelmű, mi pedig továbbra is azt gondoljuk, hogy az új nyugati fegyverek nem fogják megváltoztatni a kialakult erőviszonyokat” – fogalmazott a Kreml szóvivője, hozzátéve, hogy minél több fegyver érkezik Ukrajnába, annál szélesebb területen alakítanak ki ütközőzónát a két ország határán.

Eközben a moszkvai védelmi minisztérium azt közölte, hogy az újabb nyugati fegyverszállítások ellensúlyozására tovább növelik a fegyvergyáraik kapacitását, a jövőben pedig még több támadással igyekeznek akadályozni az ukrán hadiipar működését.

Kiemelt kép: Ukrán katonák amerikai nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi rendszerrel (HIMARS) tüzelnek a Herszoni területen 2022. november 5-én (MTI/EPA/Hannibal Hanschke)