Fontos

A Fidesz–KDNP benyújtotta az újabb gyermekvédelmi törvénycsomagot, hamarosan elérhető lesz a pedofil-adatbázis

Rishi Sunak: Az Egyesült Királyság 2030-ig a GDP 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait

Az Egyesült Királyság a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait 2030-ig – jelentette be Rishi Sunak brit miniszterelnök kedden Varsóban, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatójukon.

A brit miniszterelnök és a NATO főtitkára kedden Donald Tusk lengyel kormányfő kíséretében az 1. varsói páncélos dandár bázisán tettek látogatást, ahol találkoztak a Lengyelországban szolgáló brit katonákkal is.

Megnöveljük védelmi kiadásainkat 2030-ig a GDP 2,5 százalékára, ezek az intézkedések már ma elkezdődnek, és a beruházott összeg fokozatosan növekedni fog” – jelentette ki Sunak. Hozzátette: a következő hat évben London 75 milliárd fonttal (32,3 ezer milliárd forint) növeli a védelemre fordított összeget, mégpedig hitelfelvétel nélkül.

Kapcsolódó tartalom

Sunak beszélt azokról a biztonsági fenyegetésekről, amelyeket szerinte Oroszország, Irán és Észak-Korea jelent. Ezzel összefüggésben az egyre gyakoribb hibrid támadásokra és a dezinformációra is kitért. „Az adott helyzetben feltétlenül fel kell készülnünk a védekezésre” – szögezte le.

Az ukrajnai háború kapcsán úgy ítélte meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll meg Ukrajnában, hanem – győzelme esetén – még inkább felbátorodik. „Ukrajna támogatásának elmaradása sokkal többe kerülne, mint amibe Putyin cselekvésének késleltetése kerül” – fogalmazott a brit kormányfő. Megerősítette, hogy London 500 millió font (215 milliárd forint) értékű új segélyprogramot indít Ukrajna számára.

Jens Stoltenberg úgy ítélte meg, hogy a kedden bejelentetett brit támogatási csomag az Egyesült Királyság hatalmas elkötelezettségét mutatja Ukrajna iránt. A brit védelmi kiadások tervezett növelésével kapcsolatosan a főtitkár London óriási szerepét méltatta a NATO-n belül. „A NATO egy védelmi szövetség, amely nem törekszik konfliktusra Oroszországgal” – húzta alá Stoltenberg.

Hangsúlyozta: a külföldi katonák lengyelországi jelenléte jelzi, hogy a NATO megvédi szövetségeseit.

Újságírói kérdésre Stoltenberg elmondta: a NATO nem tervezi atomfegyver átadását újabb országoknak.

Ez arra vonatkozott, hogy egy hétfőn megjelent interjúban az amerikai látogatáson tartózkodó Andrzej Duda lengyel elnök kijelentette: a Nuclear Sharing NATO-program keretében Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén, amennyiben a szövetségesek úgy döntenek.

Az ügyben kedden az amerikai külügyminisztérium szóvivője a wp.pl lengyel hírportál megkeresésére közölte: az Egyesült Államok folyamatosan a szükségletekhez idomítja nukleáris álláspontját. Washington viszont nem észlelte semmiféle jelét annak, hogy Oroszország atomfegyver alkalmazására készülne – tette hozzá a szóvivő. Megjegyezte: az Egyesült Államoknak nem szokása sem megerősíteni, sem cáfolni atomfegyver jelenlétét egy szélesebben felfogott vagy konkrét térségben.

Kapcsolódó tartalom

Kedd délután Donald Tusk a varsói kormányfői hivatalban fogadta Rishi Sunakot. A kétoldalú találkozót követő közös sajtóértekezleten Tusk megerősítette: Lengyelország csatlakozni szeretne az európai közös légvédelmi kezdeményezéshez (European Sky Shield Initiative, ESSI). Örömét fejezte ki, hogy Varsó és London a projekt keretében még szorosabban fog együttműködni a légvédelmi beruházások terén. Egyúttal leszögezte: a lengyel-brit együttműködés az ESSI-vel párhuzamos, brit vezetésű DIAMOND (Delivering Integrated Air and Missile Operational Networked Defences) projektben is intenzív.

Ebben az összefüggésben Tusk szorgalmazta a többféle európai védelmi kezdeményezés közötti „versenyzés” befejezését, összehangolt európai biztonságpolitika létrehozását.

Ajánljuk még