Katonákat küldhet Ukrajnába az Egyesült Államok – írta a Politico. A lap szerint az információ a Pentagon szóvivőjétől származik, aki nem tette közzé, hány amerikai katona mehet Ukrajnába. Annyit azonban közölt, hogy az egyenruhások nem a frontvonalon harcolnának, hanem tanácsadással segítenék Kijev háborús stratégiai tervezését, és követnék az amerikai fegyverek útvonalát.
Ukrajnában jelenleg is vannak amerikai katonák, és az Egyesült Államok fegyverekkel is segít. Az amerikai képviselőház a hétvégén hagyta jóvá az Ukrajnának szánt több mint 60 milliárd dolláros segélyt. Ebből a tervek szerint 23 milliárdot amerikai fegyverekre, valamint a készletek feltöltésére fognak fordítani.
Közben Lengyelországban is élesedik a helyzet.
Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén – ez derült ki abból az interjúból, amelyet a lengyel elnök adott egy lapnak. Andrzej Duda úgy fogalmazott:
ha arról döntenek a szövetségesek, hogy a NATO keleti szárnyának biztonságát atomfegyverek telepítésével erősítik meg, akkor Varsó készen áll erre.
Kapcsolódó tartalom
Andrzej Duda: Ha a szövetségesek úgy döntenek, Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén
Moszkva reagált Andrzej Duda atomfegyverekkel kapcsolatos kijelentésére
A háborús spirál folytatódik, ha Lengyelország amerikai atomfegyvert fogad a területén – mondta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. Bendarzsevszkij Anton szerint egy ilyen fegyver elrettentő ugyan, de felelősséggel is jár, hiszen célkeresztbe helyezi a fogadó országot és régiót.
„2022-ben a háború hozta meg azt a fordulatot, amikor Európa is fegyverkezni kezdet,t és elindult az a fajta eszkalációs spirál, amit most látunk. Kalinyingrád orosz terület, orosz exklávé, még megerősítettebb az orosz jelenlét. Belaruszba nukleáris fegyvereket helyeztek ki, és ez a fajta eszkalációs spirál arra készteti a NATO-t, hogy lépjen ebben a tekintetben” – fogalmazott Bendarzsevszkij Anton.
A NATO-főtitkár hetek óta tesz újabb és újabb háborús nyilatkozatokat. Nemrég közölte:
a NATO további katonai támogatást nyújt Ukrajnának. Néhány hete pedig arról beszélt: Oroszország nem nyerheti meg a háborút.
„Kevésbé kellene támaszkodnunk az önkéntes hozzájárulásokra, és többet a NATO-kötelezettségvállalásaira. Kevesebbet a rövid távú ajánlatokra és többet a többéves vállalásokra” – fogalmazott a Jens Stoltenberg, aki szerint nem az a kérdés, hogy Ukrajna NATO-tag lesz-e, hanem csak az, hogy mikor. Elemzők szerint viszont egy ilyen lépés belesodorhatná Európát a háborúba.
Valós esély van rá, hogy kitör a harmadik világháború,és így látják a magyarok is – ez derül ki a Magyar Társadalomkutató Kft. legfrissebb felméréséből. A válaszadók többsége szerint azonnali tűzszünet és béketárgyalás kell.
„A válaszadók 84–85 százaléka azt válaszolta, hogy egyetért ezzel az állítással, tehát gyakorlatilag tűzszünetet kérni és békét szorgalmazni” – fogalmazott Juhász Gyula, a Magyar Társadalomkutató kft. kutatási igazgatója.
Brüsszel egy világháborús készülődéssel reagál
Veszélyes és hamis felfogás az, hogy Európa háborúban áll, Európát ugyanis nem érte támadás – ezt Luxemburgban mondta Szijjártó Péter külügyminiszter.
Orbán Viktor miniszterelnök pedig a közösségi oldalán úgy fogalmazott: ha Európában és Amerikában is előtérbe kerülhetnek a békepárti vezetők, akkor év végén lezárhatjuk a háborút.
A kiemelt kép illusztráció: A lett védelmi minisztérium által közreadott kép az amerikai hadsereg 173. légideszant dandárjának első 40 katonája kiszáll egy katonai repülőgépből Rigában 2022. február 24-én. Aznap robbant ki az orosz-ukrán háború (Fotó: MTI/EPA/Gatis Indrevics).