A feltett tizenegy kérdés többsége a biztonsági intézkedések szigorítására irányult, de a javaslatok között szerepelt a hadsereg bevetése – illetve a rendőrség és a hadsereg közös járőröztetése –, a bűnözők kiadatása előtti akadályok elhárítása, valamint az emberölés, a terrorizmus és a kábítószerkereskedelem vádjával elítélt bűnözők börtönbüntetésének meghosszabbítása is.
Az országos választási bizottság jelentése szerint a szavazatszámlálás elsőként közzétett, egyelőre nem végleges eredménye az elnök által szorgalmazott intézkedések bevezetésének 60 és 73 százalék közötti támogatottságát mutatta ki.
„Megvédtük az országot, most már több eszköz áll rendelkezésünkre a bűnözés elleni küzdelemhez és az ecuadori családoknak kijáró béke helyreállításához”
– fogalmazott Noboa Instagram-bejegyzésében.
A dél-amerikai kontinens egykor békés országának számító Ecuadort több éve tartó erőszakhullám sújtja, amely főként a szomszédos Kolumbiából, a világ legnagyobb kokaintermelőjétől szivárgott át az országba. A múlt évben megnőtt a gyilkosságok aránya, 100 ezer lakosra számítva 43 embert gyilkoltak meg, ami az egyik legmagasabb a régióban.
A 36 éves, elnöki ciklusának utolsó másfél évét töltő Daniel Noboa elnök erős támogatottságot élvez a szavazók körében a bűnbandák elleni fellépése miatt, amelynek szigorítása egy év eleji támadás után egyre sürgetőbbé vált. 2023 januárjában álarcos fegyveresek élő adás közben támadtak egy ecuadori televíziós csatorna munkatársaira és vették át az irányítást a csatorna fölött, továbbá a lakosságot is terrorizálták.
Az erőszak a referendum előtti napokban és a voksolás idején sem enyhült Ecuadorban. Vasárnap egy fegyenclázadásról és egy börtönigazgató haláláról számoltak be a hatóságok, a múlt héten pedig két politikust is lelőttek az országban.
Pénteken Portovelo bányaváros polgármesterét, Jorge Maldonadót lőtte agyon két motoros. Egy hónap alatt ő volt a harmadik meggyilkolt településvezető Ecuadorban, az utóbbi egy év alatt pedig már az ötödik.
Kiemelt képünk: MTI/EPA











