Aktuális

Itt vannak a hatos lottó nyertes számai

A helyi szerbek bojkottálták az észak-koszovói népszavazást

A legtöbb észak-koszovói szerb bojkottálta vasárnap azt a népszavazást, amelyen a tavaly megválasztott polgármesterek menesztéséről döntöttek – közölte a koszovói választási bizottság.

A testület tájékoztatása szerint 15 óráig mindössze 203-an adták le voksukat. A szavazóhelyek 19 órakor zárnak, a választási bizottság addig nem közöl új részvételi adatokat.

Négy, többségében szerbek lakta észak-koszovói településen, Kosovska Mitrovica északi, szerbek lakta részén, Zubin Potokban, Zvecanban és Leposavicon tartottak népszavazást vasárnap. A voksolást a szerbek kérésére tette lehetővé a koszovói kormány.

A tavaly áprilisi észak-koszovói önkormányzati választásokat a helyi szerbek bojkottálták, így az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett választották meg az albán nemzetiségű polgármestereket. A településeken nem sokkal később zavargások törtek ki, amikor a városvezetők el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR katonáira támadtak, akik közül 27 magyar katona sebesült meg, többen súlyosan.

Kapcsolódó tartalom

A népszavazás akkor lesz eredményes, ha a választói névjegyzéken szereplők 50 százaléka plusz egy fő szavaz igennel a polgármesterek leváltására, és akkor új önkormányzati választást kellene kiírni az említett helyeken. A Belgrád támogatását élvező Szerb Lista és más, kisebb pártok viszont bojkottra szólították fel a szavazókat, mert véleményük szerint nem teljesültek a tisztességes voksolás feltételei, és nem pontosak a választási bizottság adatai, vagyis a szerbek szerint a valós adatoknál jelentősen magasabb a választói névjegyzéken szereplők száma. A koszovói választási bizottság adatai szerint valamivel több mint 45 ezren jogosultak szavazásra vasárnap. A szerbek szerint viszont kevesebben élnek az említett településeken, mert a pristinai kormányzat zaklatása miatt sokan elköltöztek Észak-Koszovóból. Amennyiben viszont nem pontosak a névjegyzéken szereplő adatok, eleve elbukhat a népszavazás.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A KFOR-t 1999-ben a szerb-koszovói konfliktus lezárása után hozták létre annak érdekében, hogy fenntartsa a békét Koszovóban. A Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat megoldása mindkét ország európai integrációjának a kulcsa, ennek ellenére sem Belgrád, sem Pristina nem törekszik valódi megbékélésre.

Ajánljuk még