Aktuális

Harmincnyolcan lettek milliomosok az ötös lottó sorsolása után

Nagy-Britannia elutasította az uniós és a brit fiatalok kölcsönösen szabad mozgását lehetővé tévő megállapodást az EU-val

A brit kormány elutasította a fiatal brit és uniós állampolgároknak a Brexit után is szabad utazást, tanulást és munkavállalást biztosító keretrendszer bevezetését, illetve az erről szóló megállapodást az Európai Unióval.

A brit kormány szombati bejelentésének előzménye, hogy az Európai Bizottság csütörtökön arra kérte a 27 uniós tagállamot: kezdjenek tárgyalásokat a 18-30 év közötti brit állampolgárokat célzó, úgynevezett ifjúsági mobilitási keretrendszer bevezetése érdekében. Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke szerint

a Brexit „különösen rosszul érintette azokat az EU-ban vagy az Egyesült Királyságban élő fiatalokat, akik külföldön szeretnének tanulni, dolgozni és élni”.

Azonban a brit kormány, amely 13 országgal – köztük Ausztráliával és Új-Zélanddal – már elindította külön ifjúsági mobilitási programját, erre reagálva közölte, hogy az egyes országokkal megkötött kétoldalú megállapodásait részesíti előnyben az uniós szintűvel szemben. A megállapodást szorgalmazó Európai Bizottság csütörtökön közölte azt is, hogy

amennyiben Nagy-Britannia újra csatlakozni kívánna az Erasmus európai diákcsereprogramhoz, amelyből a Brexit után szintén kilépett, akkor nyitott kapukat dönget.

Kapcsolódó tartalom

Felvetette továbbá, hogy az egyetemi tandíjak összegét újra egységesen állapítsák meg az Egyesült Királyságban és az EU-ban az uniós és a brit hallgatóknak.

A brüsszeli végrehajtó testület felhívta a figyelmet arra is, hogy a brit egyetemeken a külföldi diákok éves tandíja jelenleg átlagosan 22 ezer font (mintegy 10 millió forint), míg a briteké csupán 9 ezer. Az uniós tervezet szerint emellett

a fiatal uniós és brit állampolgárok legfeljebb négy évig maradhatnának az általuk választott országban, és a vízumdíj összege sem lenne a jelenlegihez hasonlóan „kirívóan magas”.

A brit kormány mellett az ellenzéki Munkáspárt is elutasítja egy uniós szintű program bevezetésének lehetőségét. Sir Keir Starmer, a párt vezetője és miniszterelnök-jelöltje az elmúlt időszakban többször is egyértelműen kifejtette azt az álláspontját, hogy

ha pártja kerülne kormányra az idén esedékes parlamenti választások eredményeképpen, nem léptetné vissza Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd az uniós tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. A konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az uniós állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.

A kiemelt képen Rishi Sunak, az Egyesült Királyság miniszterelnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. (Fotó: EPA/CHRIS J. RATCLIFFE / POOL)

Ajánljuk még