Aktuális

Lezuhant egy katonai helikopter, több magas rangú tiszt meghalt

Milorad Dodik szerint ha lenne igazság, a boszniai szerbek Szerbiához tartoznának

Szerbia a boszniai szerbek állama is, és ha lenne igazság, ők is Szerbia részei lennének, és nem tartoznának Bosznia-Hercegovinához – hangsúlyozta Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke csütörtökön azon a népgyűlésen, amelyet azért hívtak össze, hogy tiltakozzanak az ellen, hogy az ENSZ július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtás áldozatainak emléknapjává nyilvánítsa.

Beszédében Milorad Dodik rámutatott, hogy a boszniai szerb hadsereg 1995. júliusi srebrenicai akciója hiba volt, mert bűncselekményt hajtottak végre. „Szörnyű bűncselekmény volt, de nem népirtás, mint ahogyan azt ők állítani akarják, és rá akarják terhelni az egész szerb népre” – húzta alá.

Hozzátette: a 3500 srebrenicai szerb áldozatról soha nem beszélnek. Mint mondta, ez már mind a múlt része, és a kezdeményezők mégis most egy egész népet akarnak megbélyegezni.

„Ha azt akarjátok mondani, hogy a szerb nép népirtó, akkor nem akarunk, és nem fogunk többé veletek egy államban élni” – üzente az ország bosnyák vezetésének.

Egyben arra szólította fel őket, hogy vonják vissza az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez benyújtott határozatjavaslatot Srebrenicáról, ha azonban ezt nem teszik meg, annak lesznek következményei. A határozat szerinte szét fogja verni Bosznia-Hercegovinát.

Kiemelte, a boszniai szerbek nem akarnak egy ilyen állam részei lenni. „Egy napon egységesekké válunk Szerbiával. Banja Luka egy napon Szerbia rész lesz. Belgrád a fővárosunk, Banja Luka a fővárosunk. Nem kell, hogy én legyek az elnök” – részletezte.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan meggyilkoltak.

Kapcsolódó tartalom

A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.

Szerbia 2008-ban és 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és a „Balkán mészárosának” nevezett Ratko Mladic boszniai szerb hadseregparancsnokot. Mindkettőjüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.

A Nemzetközi Törvényszék és a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven vádlottat ítéltek el összesen több mint 700 év börtönbüntetésre.

Négyen életfogytig tartó szabadságvesztést kaptak népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért.

A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet boszniai bíróságok mondták ki, de Hágában, Szerbiában és Horvátországban is születtek ítéletek. Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg.

Ennek értelmében az ország két részből áll, a boszniai Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból, Milorad Dodik viszont már az országrészek létrejöttét követően is azt mondta, hogy egy ilyen állam működésképtelen, a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia. A boszniai szerb vezető retorikáját három évtizede a függetlenné válás határozza meg.

Kiemelt kép: Milorad Dodik (Fotó: MTI/EPA/Andrej Cukic)

Ajánljuk még