Felszólalása közben többször megtapsolták a német parlament zöldpárti transznemű képviselőjét, Nyke Slawikot. A politikus 2011 óta él nőként. Azt mondta, nagy nehézséget jelentett számára, hogy nem voltak példaképei, ezért meg akarja mutatni, hogy a transznemű emberek számára is van hely a társadalomban.

– A törvény az első nagy lépés egy önmeghatározóbb társadalom irányába. Augusztustól lehet időpontot kérni az anyakönyvi hivatalokban, hogy három hónapos várakozási idő után a transzneműek végre szabadon megváltoztathassák a keresztnevüket és a nemüket – magyarázta a transznemű képviselő.

Mint mondta, fiatalon nagyon szeretett volna egy ilyen törvényt. Ezért is indult a parlamenti választásokon.

A jobboldal tiltakozik

A jobboldali képviselők bírálták a törvényt, a kereszténydemokrata Mareike Wulf felszólalásában kiemelte, ezentúl indoklás nélkül bárki bejelentheti, hogy nemet változtat.

– Az állam nem garantálja, hogy az érintettek tisztában vannak döntésük súlyával. És ami a legsúlyosabb, nem veszik figyelembe a gyermek- és fiatalkorúak védelmét. A törvény a visszaélésekkel szemben sem nyújt védelmet, ezért elutasítjuk – hangsúlyozta Mareike Wulf.

A Bundestag végül megszavazta az önrendelkezési törvényt, amivel könnyebbé válik a nemek és a keresztnevek megváltoztatása az anyakönyvi hivatalokban. Aki megváltoztatná a nemét, mindössze egy nyilatkozatot kell benyújtania.

A kiskorúakat is célozzák

A törvény szerint kiskorúak is kezdeményezhetnek anyakönyvi nemváltoztatást, de 14 éves korig a szülőnek kell beadnia a kérelmet. Tizennégy éves kortól pedig a fiatalkorú is megteheti ezt, de csatolni kell a szülők hozzájárulását. A törvény novemberben lép hatályba.

Németországban már 1980 óta létezett az úgynevezett transzszexuális törvény, ami hosszadalmas eljárást írt elő, egyebek mellett orvosi szakvéleménnyel. A balliberális pártok azonban diszkriminatívnak tartották ezt a szabályozást, ami szerintük sok szenvedést okozott a transzneműeknek.

A közmédia berlini tudósítója arról számolt be, hogy a CDU–CSU pártszövetség többek között azzal vádolja, azzal bírálja ezt a törvényt, hogy bárkire vonatkozik a szabályozás, rendkívül egyszerű ez a változtatás, és hogy a kiskorúak, tehát a fiatal és gyerekkorúak védelmét nem garantálja ezáltal a német állam, gyakorlatilag visszaélésekre adhat okot ez a szabályozás.

A visszaélések lehetőségére hívta fel a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász is. A Századvég Alapítvány tanácsadója az M1-nek azt mondta, a migránsok kihasználhatják ezt a törvényt, mert ha LMBTQ közösség tagjának vallják magukat, akkor nem lehet őket kiutasítani Németországból.

A véleménynyilvánítás szabadságának durva korlátozását kell, hogy jelentse jogvédők számára az, hogy ha valaki ártó szándékkal „valakinek a korábbi nemét felhánytorgatja, nyilvánosságra hozza, akár 10 ezer euróval történő pénzbírsággal is sújtható” – mutatott rá.

A Németországban élő transzneműek számát nem lehet pontosan meghatározni. Az viszont nyilvános adat, hogy 2020-ban 2155-en vetették alá magukat nemátalakító műtétnek.

A kiemelt kép illusztráció.