Interjú

Délelőtt még élvezhetjük a nyári meleget, délutántól azonban érkezik a fordulat

Robert C. Castel a hirado.hu-nak: Ez egy hosszú háború lesz

| Szerző: Ritó Szabolcs
Azzal, hogy Irán a saját területéről direkt módon támadást indított Izrael ellen, nem pedig proxykon keresztül zajlott a szombati támadás, gyakorlatilag háborút indított Izrael ellen. Irán beavatkozása teljesen felkavarta a közel-keleti helyzetet, ahol most komoly háttéralkuk kezdődhetnek Izrael és az Egyesült Államok között, és Amerika is engedményekre kényszerülhet Izraellel szemben a Hamász ellen folytatott harcban. A hirado.hu-nak Robert C. Castel, izraeli biztonságpolitikai szakértő adott interjút vasárnap.

Szombat este Irán több száz rakétát és robotrepülőgépet lőtt ki Izraelre, azonban Izraelnek segített többek között az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság légiereje is, így végül szinte az összes megsemmisült. Joe Biden elnök biztosította Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt a támogatásáról, azt azonban leszögezte, hogy Amerika semmilyen Irán elleni izraeli ellencsapásban nem vesz részt. Mit lehet tudni arról, hogy a közel-keleti felfogás szerint ilyenkor égnek a diplomáciai vonalak Irán és Izrael között? Milyen fejlemények várhatók?

Azt hiszem, hogy itt a diplomácia ideje már régóta lejárt. Mikor elvégzünk egy helyzetelemzést, akkor azt le kell zárni egy helyzetmeghatározással, és a helyzetmeghatározás az az, hogy Izrael háborúban áll Iránnal. Ilyen egyszerű, egyenes: nem proxykon keresztül zajlott, hanem Irán megtámadta Izraelt, és Izrael most háborúban Iránnak.

Nincs értelme az ENSZ-ről vagy a diplomáciáról beszélni. Háborúban állunk. Tehát ez az első dolog, amit el kell mondani. A második dolog az, hogy itt nem 200 eszközről van szó, amiről az első hírek szóltak, hanem volt 170 drón, körülbelül 30 cirkáló robotrepülőgép, és körülbelül 120 ballisztikus rakéta.

Kapcsolódó tartalom

Tehát jóval nagyobb a bevetett iráni eszközök száma, mint ami a sajtóban eleinte keringett?

Igen. Ez olyan mennyiség volt körülbelül, mint amennyit Oroszország kilő Ukrajnára egy-két hónap alatt. Azt most Irán pár óra leforgása alatt kilőtte Izraelre. Gyakorlatilag talán két ballisztikus rakéta csúszott át a védelmünkön, minden mást lelőttünk. Az elfogások döntő többségét az izraeli légierő hajtotta végre, és nem a szövetségeseink. Jordán légierő segített, a britek segítettek, az amerikaiak segítettek, de a blokk természeténél fogva nekünk itt van egy teljes légierőnk, meg egy teljes légvédelmi rendszerünk.

A Vaskupola izraeli légvédelmi rendszer Iránból kilőtt rakétákat semlegesít a légtérben, az ország középső részén 2024. április 14-én hajnalban. Az iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy drónok és rakéták százait indította izraeli célpontok ellen. Az iráni állami médiában idézett közlemény szerint a támadás válasz arra a légicsapásra, amelyet Izrael hajtott végre Irán damaszkuszi konzulátusa ellen (Fotó: MTI/AP/Tomer Neuberg).

Ami a támadást illeti, és ami pedig az ellencsapást illeti, Irán támadást indított a saját területéről Izrael ellen. Ez a direkt helyzet pedig teljesen újrakeverte a kártyákat. Most egy teljesen ismeretlen területen vagyunk.

Kapcsolódó tartalom

Izrael soha nem állt nyíltan háborúban Iránnal, ez az első alkalom, és ez gyökeresen átalakíthat mindent: az izraeli belpolitikát, a pártpolitikát, a kormánynak az összetételét egészen a nagykoalícióig, valamint az Egyesült Államok és Izrael kapcsolatáig. Irán lépése olyan furcsa alkukat is eredményezhet, mint például, hogy az Egyesült Államok visszavonja a Rafahhal kapcsolatos álláspontját azért, hogy Izrael ne mérjen válaszcsapást Iránra. Rengeteg új lehetőség van, de nem tudjuk pontosan, hogy mi lesz. Ugyanakkor azt gondolom, hogy már önmagában az a tény is, hogy Izrael nem vágott vissza reflexíven, azt mutatja, hogy itt egy koalíción belül harcolunk. És amit nagyon fontos kimondani, hogy ez most az a nyugati arab-izraeli koalíció, amit Biden elnök akart kiépíteni.

Mit takar pontosan ez a koalíció?

Volt egy olyan elképzelés, hogy majd lesz egy tűzszünet a Hamásszal, és akkor a folyamat végén ezt egy koalíció fogja megkoronázni Izrael, az arab államok és az Egyesült Államok között. Most pedig furcsa módon azt látjuk, hogy a dolog megfordult: amit az amerikaiak végeredményként akartak elérni, az most de facto megvalósult. Tehát a folyamat többi részével kapcsolatban, a szaúdi-izraeli normalizációval és a Hamászi elleni háborúval kapcsolatban megfordult a film.

Kapcsolódó tartalom

Lehet ezt úgy értelmezni, hogy az Egyesült Államok is kényszerpályára kerül és kénytelen lesz engedményeket tenni Izraelnek?

Igen, abszolút. Úgy gondolom, hogy abban a pillanatban, hogy Irán beleavatkozott ebbe a háborúba, teljesen megváltoztatta a konfliktus felállását. Az amerikai közvélemény egy része, különösen a progresszívek eddig úgy látták a Hamászt, mint a Góliáttal harcoló Dávidot: „szegény kis terrorszervezetet az óriási izraeli hadsereg hajkurássza”.

Viszont most, hogy egy nagyjából százmilliós regionális hatalom, amely a szövetségesei által is háborúban áll Izraellel, direkt támadást Indított ellenünk, már nehéz lesz eladni ezt a „Dávid és Góliát narratívát” eladni az amerikai belpolitikában.

Szerintem azonban egyelőre még a döntéshozók sem látják a valós mélységét a most kezdődő átalakulási folyamatnak.

Kapcsolódó tartalom

Mennyi idő alatt tisztulhat le a kép?

Mielőtt az időről beszélünk, érdemes pár szót szólni a különböző játékosokról: mi az, amit elértek és mi az, amit nem értek el. Irán ugyanis megtehette volna azt, hogy tesz egy jelképes gesztust, kilő tíz rakétát, három robotrepülőgépet, vagyis minimális dolgot tesz és ezzel a téma lezárva. De Irán nem ezt választotta.

Amit láttunk a támadás nagyságrendjéből, az nem egy válaszcsapás volt, hanem egy háború kezdete.

Irániak ünnepelnek Teheránban 2024. április 14-én hajnalban, miután a Forradalmi Gárda bejelentette, hogy drónok és rakéták százait indította izraeli célpontok ellen (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh).

Irán beárazta Izrael számára az iráni érdekeltségek ellen végrehajtott akciókat: amennyiben Izrael ezt csinálja, akkor ő pedig azt fogja tenni. A szombati támadással sokkal magasabbra tették a lécet, mégis annyit bizonyított be, hogy egy papírtigris. Nem ért el semmit. Kilőtte ezeket az eszközöket, és milyen más eszközei vannak még? A proxyjait már elindította Izrael ellen, de az sem sikerült. Nem tudta megállítani a háborút. A nemzetközi közvéleményt, a progresszíveket felkorbácsolta Izrael ellen, de azzal sem tudta megállítani a háborút. Most személyesen is beleavatkozott, és most sem ért el semmit. A kérdés tehát az, hogy most mi maradt Iránnak?

Kapcsolódó tartalom

Más szakértők szerint Irán sem a legerősebb arzenálját vetette be, illetve sokan úgy látják, hogy Teherán a saját közvéleménye felé is kénytelen volt megfelelni. Gondolom, Iránnak is vannak még elég erős fegyverei.

Ezzel kapcsolatosan két dolgot emelnék ki: az egyik az, hogy nehéz beállítani úgy egy több mint 300 eszközzel végrehajtott támadást, ami meg lett támogatva a Hezbollah és a húszik által, mint  egy válaszcsapást a damaszkuszi likvidálásra.

Nyilvánvaló, hogy Iránnak vannak sokkal potensebb eszközei, viszont a siker hányadosa ennek a 300 eszköznek nulla, vagy mondjuk 1 százalék. Szerintem ezzel Irán iszonyatos gyengeséget mutatott. És ami a legrosszabb az ő szempontjából, hogy összehozta azt a nyugati-arab-izraeli koalíciót, amelyet éppen meg akart akadályozni.

Abban a pillanatban, amikor Jordánia megnyitja a légterét izraeli repülőgépek előtt és jordán repülőgépek lövik le az iráni drónokat, akkor kialakult egy olyan alapkoalíció, amit Irán meg akart akadályozni. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy a Szaúd-Arábiának mi volt itt a szerepe.

Kapcsolódó tartalom

Egy másik fontos tény pedig, hogy bár az USA azt mondta, hogy nem csatlakozik Izraelhez egy Irán elleni támadásban, ez azonban nem jelenti, hogy ellenzi is azt.

Hallottuk, hogy mit mondtak Rafahhal kapcsolatban: ilyen szempontból az amerikaiak elég világosan beszélnek. Akkor azt akarták, hogy Izrael ne támadja meg Rafahot és kimondták. De most ilyet nem hallottunk az amerikaiaktól Iránnal kapcsolatosan.

Tehát akkor most egy állam-állam elleni háború zajlik Izrael és Irán között?

Nevezzük néven a gyereket: igen.

Mégis a soktényezős háttere miatt elképzelhető, hogy befagyott konfliktussá alakul? Azért is kérdezem, hogy hátha van valami pozitív lehetőség is, amelyet a világ hallhat, és hogy elkerülhető a Közel-Kelet felrobbanása.

Azt kell mondja, hogy az egy pozitív dolog, hogy Irán végre levette az álarcát, és nem azt látjuk, hogy a különböző proxyk mögé bújva támadja Izraelt és a nyugati érdekeket a Közel-Keleten.

Ez egy nagy előnye a helyzetnek, mert megteremtette Izrael számára is a lehetőséget, hogy direkt támadja Iránt. Ennek viszont eddig nem lett volna semmilyen nemzetközi legitimitása.

Úgy mint a Hamásszal kapcsolatban, nem láttuk, hogy a készülődnek. Se külső, se belső legitimációja nem lett volna egy megelőző csapásnak. Most viszont, hogy az irániak ezt az ürügyet tálcán kínálták fel, ez egy nagy előny úgy az Egyesült Államok, mint Izrael számára, hogy az iráni veszélyt fölszámoljuk.

Kapcsolódó tartalom

Elképzelhető, hogy Irán mögött is felsorakoznak olyan szövetségesek, mint Oroszország és/vagy Kína?

Mit tudna tenni Oroszország vagy Kína? Oroszország benne van egy európai háborúban, és eleve ő kap segítséget Irántól drónok és egyebek formájában. Tehát pont az ellenkezőjét mondanám: ezután Iránnak minden töltényre szüksége lesz, és sokkal kevésbé fogja tudni támogatni Oroszországot.

Nyilván Oroszország tudja támogatni Iránt technológiával, hírszerzéssel, de nem szabad elfelejteni, hogy az orosz túszok is vannak a Közel-Keleten, valamint katonai jelenléte Szíriában, amit nem akar veszélyeztetni csak azért, hogy Iránnak jót tegyen. Ráadásul feltételezem, hogy a Damaszkuszban történt izraeli támadást az iráni tisztek ellen az oroszok látták előre, csak nem szóltak Iránnak. Éppúgy, ahogy soha nem szólnak nekik.

Kapcsolódó tartalom

Felvetődhet a kérdés, hogy miközben jelentős orosz kapacitás van a Közel-Keleten, akkor miért nem tesznek semmit, hogy megvédjék Iránt? De sosem figyelmeztetik őket?

Ezért is látunk olyan katonai sikereket, minthogy az izraeli erők elpusztítanak tábornokokat. Alapvetően az oroszok nem segítik Iránt, mert Szíriában van egy érdekellentét közöttük. Mindkét ország magának akarja Szíriát. Bizonyos területeken együttműködnek, és bizonyos területeken nem működnek együtt éppúgy, mint Izrael és az Egyesült Államok.

Az olajtermelő arab államokhoz is szoros kapcsolat fűzi Oroszországot. Esetleg elképzelhető, hogy azért sem fog Irán felé húzni?

Inkább úgy mondanám, hogy Oroszországnak az elsőrendű érdeke, hogy itt egy óriási háború legyen, mert akkor se Irán, sem pedig az arabok nem tudnak olajat exportálni.

Ez megdobná az olajárat 200 dollár felé, ami Oroszországnak iszonyatosan jó üzlet lenne. Ebből finanszírozza a háborúját. Iránnak viszont éppen ellentétes az érdeke, mert semmi mást nem tud eladni, mint az energiát. Minél többet adnak el az olcsó kőolajból és földgázból, annál jobb. Látjuk, hogy Kína energiaimportja Iránból mennyire megugrott. Hogyha ez kiesik, akkor viszont Kína kénytelen lesz még inkább az oroszokra hagyatkozni.

Kapcsolódó tartalom

Ha Izrael mégis válaszcsapásokat intéz, milyen esélyek vannak? Le tudják zárni gyorsan a háborút, vagy elhúzódó konfliktusra kell számítani?

Szerintem ez egy hosszú háború lesz. Először is hosszú háború lesz a Hamásszal, mert politikai akadályai voltak a terrorszervezet felszámolásának. Katonailag Izrael ezt már hónapokkal ezelőtt megoldotta volna, de az Egyesült Államok behúzta a kéziféket. Nyilván a saját legitim érdekeit helyezte előtérbe. Mindenkinek vannak érdekei, így viszont Izrael kénytelen volt másképp harcolni. Emiatt ez egy elhúzódó háború lesz, ami valószínűleg igaz Iránra is, meg a libanoni frontra is.

Robert C. Castel: Ez egy hosszú háború lesz! (Fotó: Horváth Péter Gyula/Hirado.hu).

Ez már világháború?

Nem, nem gondolom. Ez egy regionális háború, de ahogyan a világháborúk előtt is történt, megvan az esélye annak, hogy a több regionális háború szépen lassan összeáll egy világháborúvá. De nem szükségszerű. Abból kifolyólag, hogy az Egyesült Államok már nem képes több konfliktust vinni párhuzamosan, valószínűleg még jobban el fogja engedni Ukrajna kezét.

Egyértelműen látható, hogy az amerikai közvéleménynek és az amerikai politikai vezetésnek egyaránt sokkal fontosabb a közel-keleti régió. Ukrajna inkább luxus volt már az első pillanattól kezdve.

Kapcsolódó tartalom

Viszont most a NATO-t akarják elkötelezni Ukrajna hosszú távú támogatása mellett.

A NATO nem létezik Amerika nélkül. Egyszerűen nincs NATO az Egyesült Államok nélkül.

Egyébként milyen a közhangulat Izraelben a szombat esti támadás után?

Nem volt semmilyen riadlom, vagy pánik. Az iráni támadás már önmagában egy háborúból nőtte ki magát, tehát a feszültségnek már volt egy meglévő szintje. Én csak magamon tudtam lemérni, hogy semmi nem volt. Tulajdonképpen ültünk itt, kávéztunk és beszélgettünk. Volt egy csomó interjúm tegnap éjszaka, utána pedig lefeküdtem aludni. Nem is érdekelt annyira a dolog, hogy ébren maradjak éjszakáig. Ennek az állandósult állapotnak van egy olyan hatása, hogy eltompulnak az érzékek. Ez inkább egy fokozatbeli változás volt, nem pedig trauma.

Kiemelt kép: Robert C. Castel izraeli biztonságpolitikai szakértő (Fotó: Horváth Péter Gyula / Hirado.hu).

Ajánljuk még