„Mindannyian egyetértünk abban, hogy támogatnunk kell Ukrajnát ebben a kritikus pillanatban” – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a múlt héten Brüsszelben.

„A fő kihívás, hogy szilárdak, elkötelezettek és hatékonyak maradjunk Ukrajna támogatásában” – erről már a norvég külügyminiszter beszélt.

„Ukrajnának nyújtott támogatásunk kulcsfontosságú a béke helyreállításához” – Olaf Scholz német kancellár is hasonlóan fogalmazott a napokban.

Az elmúlt hetekben egymás után jelentették ki a nyugati vezetők, hogy Ukrajnát mindenképpen támogatni kell azért, hogy folytatni tudja a harcot Oroszországgal szemben. A legtöbben a katonai segítségnyújtás, így a fegyverszállítások mellett álltak ki, néhány hete még az Egyesült Államok elnöke is ezt sürgette.

„Ukrajna megállíthatja Putyint, ha mellette állunk, és megadjuk a fegyvereket, hogy megvédje magát” – szögezte le Joe Biden.

A helyzet a francia elnök nyilatkozata után vált igazán feszültté. Emmanuel Macron ugyanis ennél is tovább ment és februárban bejelentette: nem szabad kizárni, hogy nyugati csapatokat küldjenek harcolni Ukrajnába. Később nyilatkozatát többször is megerősítette, majd gyávának nevezte azokat, akik ezzel nem értenek egyet.

„Most akkor ez a mi háborúnk, vagy sem? Talán el kéne fordulnunk, hogy az események maguktól lejátszódjanak? Én nem hiszem. Európa fenyegetéssel áll szemben” – fogalmazott Emmanuel Macron.

Szakértők azonnal jelezték, egy ilyen lépés a háború eszkalációjával is járhat. Szerintük az EU és a NATO vezetői lassan, lépésről lépésre készítik fel az európai közvéleményt a háborúra.

A nyugati politikusok ennek ellenére nem változtattak kijelentéseiken.

„Megvizsgáljuk azt az ukrajnai missziót is, hogy a NATO hogyan tudna többet tenni a koordinációért, és hogyan tudná segíteni ezt az országot a harcban” – mondta David Cameron brit külügyminiszter a napokban, miután Antony Blinken amerikai kollegájával találkozott.

A közvélemény Európában békét akar, ezzel szemben a nyugati politikusok kijelentései a háború irányba tolják a helyzetet – így értékelte a történéseket az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.

„A német hadsereg vezérkari főnöke mondta, hogy 7–8 év kell arra, hogy felkészüljön a német hadsereg arra, hogy adott esetben egy támadást el tudjon hárítani, és ezzel párhuzamba állítják, hogy 7–8 év alatt kerülhet Oroszország hadserege olyan állapotba, hogy akár egy európai országot megtámadjon” – mondta Horváth József.

Hozzátette: fontos lépés, hogy Magyarország fél évvel meghosszabbította a háború miatti veszélyhelyzetet. Szükség esetén ugyanis így a kormány gyorsan tud reagálni.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)