Lavinát indított el a francia elnök kijelentése február végén. Emmanuel Macron arról beszélt, hogy nem zárható ki nyugati katonák Ukrajnába küldése annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút. Azóta több uniós vezető fogalmazott meg ehhez hasonló véleményt.
Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője például azt mondta: Európában már nemcsak képzelgés egy nagy intenzitású, klasszikus háború lehetősége.
Kapcsolódó tartalom
Mosolyogva indultak német katonák hétfőn Litvániába.
A II. világháború óta ez az első alkalom, hogy német katonák állandó jelleggel külföldön állomásoznak.
Berlin 5000 katonát küld a Balti államba.
„Ez egy háborús spirál”
Orbán Viktor miniszterelnök már hetekkel ezelőtt arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy Brüsszel háborús spirálba került, döntéseinek pedig az lehet a következménye, hogy emberek halnak meg. „Ők vívják Ukrajna oldalán a saját háborújukat Oroszország ellen. Mi nem állunk háborúban Oroszországgal, ők háborúban állnak, és úgy is beszélnek, hogy le kell győzni Oroszországot” – mondta a miniszterelnök.
Háborús láz a brüsszeli bürokratákról most már átterjedt a NATO-ra és a NATO-parancsnokokra is – fejtette ki a miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón. Gulyás Gergely kiemelte: a NATO eddig a harmadik világháború veszélyére hivatkozva elutasított bármilyen beavatkozást, mára azonban annyira megváltozott a védelmi szövetség álláspontja, hogy külön erre a célra létrehozott alapból finanszírozná a fegyverszállítást.
„Most arra készül a NATO, hogy Ukrajna oldalán a gyakorlatban is bevonódik ebbe a háborúba, létre akarnak hozni a NATO ukrán misszió keretében egy 100 milliárd dolláros alapot, ezzel akarják segíteni közvetlenül a katonai kiképzést, koordinálni a fegyverszállításokat, ráadásul itt az a határ, ami eddig éles volt, hogy Ukrajna területére NATO-tagállamok katonái nem lépnek be, ez is nap mint nap mosódik el” – mondta Gulyás Gergely.
Gulyás Gergely szerint a következő fél év döntő lesz abban a tekintetben, hogy a háború vagy a béke irányába mozdul el a világ és azon belül Európa. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a kormány már annak a diplomáciai lehetőségét is vizsgálja, hogy egy esetleges NATO-döntés ne legyen kötelező érvényű Magyarországra.
A kormány a gazdaságot is felkészíti a háborús időszak elhúzódására, a 2025-ös költségvetés tervezetét ezért csak november 5-e, vagyis az amerikai elnökválasztás után nyújtják be a Parlamentnek.
A kormány álláspontja ugyanis az, hogy Donald Trump megválasztása hozhatja el a békét.
A miniszter ismét világossá tette, hogy az orosz–ukrán háborúnak nem lehet katonai megoldása, tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség.
Kiemelt kép: illusztráció