Aktuális

A BRFK közölte, miért volt lövöldözés hallható a fővárosban az éjjel

Elemzők: A nyugati politikusok a háborúra készítik fel az európai embereket

Újabb fél évvel meghosszabbíthatja a kormány a háború miatt elrendelt veszélyhelyzetet. Erről szerdán délelőtt döntött a parlament. Közben – szakértők szerint – az EU és a NATO vezetői lassan, lépésről lépésre készítik fel az európai közvéleményt a háborúra. Előbb csak nyilatkozatok szintjén beszéltek az Oroszországgal való összecsapás lehetőségéről, most pedig már katonákat is mozgatnak Európa-szerte.

Mintegy két tucat német katona indult hétfőn Litvániába. A feladatuk, hogy előkészítsék a terepet további német katonák fogadására. Németország litvániai nagykövete kijelentette: Berlin hamarosan mintegy 5000 katonát küld és állomásoztat majd tartósan a Balti államban.

Döntésünk, hogy a dandárt állandó jelleggel a NATO keleti szárnyára telepítjük, példa nélküli. Egyaránt vállaljuk a felelősséget és a vezető szerepet a NATO-ban” – mondta Cornelius Zimmermann Németország litvániai nagykövete.

Berlin több évtized után hozott ilyen döntést, ugyanis a második világháború óta a mostani lesz az első alkalom, hogy német katonák folyamatosan külföldön állomásoznak.

A német védelmi miniszter még a múlt héten jelentette be a Bundeswehr átszervezését is. Boris Pistorius arról beszélt: a német hadsereget hadra foghatóvá kell tenni.

A célunk, hogy a Bundeswehrt úgy alakítsuk át, hogy vészhelyzet, védekezés és háború esetén is optimálisan helytálljon. Mindannyian tudjuk, hogy a fenyegetettségi helyzet Európában fokozódott” – mondta Boris Pistorius.

Kapcsolódó tartalom

Ukrajna katonai támogatásának fontosságáról beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszter, miután brit kollégájával találkozott Washingtonban. David Cameron pedig a katonai szállítások folytatása és a NATO szerepének növelése mellett érvelt, mert szerinte Ukrajna így győzhet.

Megvizsgáljuk ezt az ukrajnai missziót is, hogy a NATO hogyan tudna többet tenni a koordináció érdekében, és hogyan tudná segíteni ezt az országot a harcban” – mondta David Cameron.

Kapcsolódó tartalom

Napról napra éleződik a szembenállás a NATO tagállamok és Oroszország között Ukrajna miatt.

A Kreml szóvivője nemrég arról beszélt: már a NATO is belekeveredett a konfliktusba.

A kapcsolatok Oroszország és a NATO között mára gyakorlatilag a közvetlen konfrontáció szintjére csúsztak” – fogalmazott Dmitrij Peszkov.

Moszkva a napokban nagyszabású hadgyakorlatot tartott, amelynek célja a hidrogénbomba hordozására is alkalmas JARSZ rakéták elleni szabotázsakciók megakadályozása és a harc begyakorlása volt vegyi támadás esetére.

Az orosz–ukrán háború tovább terjedésével fenyegető folyamatok Emmanuel Macron februári nyilatkozatával vettek új lendületet. A francia elnök ugyanis arról beszélt, nem szabad kizárni, hogy nyugati csapatokat küldjenek harcolni Ukrajnába.

Kapcsolódó tartalom

Bátran ki kell mondanunk: készek vagyunk az eszközeinket használni, hogy Oroszország ne győzzön

– mondta korábban a francia elnök.

Emmanuel Macron mögé azóta EU-s és NATO tagországok, köztük a Balti-államok, Csehország és Lengyelország vezetői közül többen felsorakoztak, sőt, szakértők szerint a NATO-főtitkár sem veti el a nyugati beavatkozás lehetőségét.

Növekszik a félelem Lengyelországban a háború tovább terjedésének lehetősége miatt – számolt be a Magyar Nemzet egy felmérésről. A lap kiemeli: a lengyelek 83 százaléka úgy véli, az orosz–ukrán háború veszélyt jelent országukra, és többségük arra számít, hogy néhány éven belül összecsapás jöhet a NATO és Oroszország között.

Kapcsolódó tartalom

Félő, hogy a meggondolatlan nyilatkozatok és katonai lépések elhozhatják a nyílt konfliktust a Nyugat és Oroszország között – erről beszélt a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

Halkó Petra úgy fogalmazott:

a NATO és az EU vezetői a szövetségek alapvető értékét, a béke fenntartását is felrúgják azért, hogy pénzzel és fegyverrel támogathassák Kijevet.

Az európai uniós vezetők egy háborús retorikát folytatnak, hangsúlyozzák azt, hogy hogyan lehetne valójában ezt az orosz–ukrán háborút minél hosszabban elnyújtani és tovább eszkalálni. Addig az európai uniós polgárok sokkal inkább egy stabilitást szeretnének, biztonságot szeretnének, és azt, hogy mihamarabbi békével záruljon ez a konfliktus” – fogalmazott a szakértő.

Magyarország a háború kitörése óta következetes álláspontot képvisel: fegyvert és katonát sem küld a konfliktusba, illetve mielőbbi fegyverszünetet és béketárgyalásokat sürget.

Kapcsolódó tartalom

A kiemelt kép illusztráció.

Ajánljuk még