Aktuális

Szuperkedd jön a Bajnokok Ligájában, döntőnek is beillenek ezek a párharcok

Mi lesz a sorsa a befagyasztott orosz állami vagyonnak?

| Szerző: hirado.hu
Az orosz–ukrán háború kitörése óta vita övezi a nyugati pénzintézetekben tartott, befagyasztott orosz állami vagyon felhasználását. Az Ukrajnát támogató uniós országok rendszeresen követelik, hogy az orosz pénzalapokat adják Ukrajnának. Mivel azonban egy ilyen döntés jogszerűsége és hosszú távú hatása számos kérdést felvet, idén márciusban a javaslat egy tompított változatáról, a befagyasztott pénzalapok hozamainak felhasználásáról jelentek meg javaslatok. Egy ilyen döntés esetleges hatásairól lapunk Kutasi Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet intézetvezetőjét kérdezte.

– Mivel a befagyasztott vagyont az érintett európai pénzintézetek továbbra is kezelik, forgatják, így nagyjából 3–4 milliárd eurónyi hozamot termeltek vele az elmúlt két évben. Jelenleg a vita arról zajlik, hogy ezt a hozamot a tagállamok jelentős része Ukrajna támogatására akarja fordítani. Milyen hatása lenne egy ilyen döntésnek a pénzpiacokra?

A javaslat egyelőre csak a kamatjövedelemről szól, nem tőkeátadásról, azaz nem történne tőkekivonás a pénzpiacokról. Ugyanakkor a hárommilliárd euró éves kamatjövedelem az európai pénzpiacok tőkejövedelmének nagyjából 1,5–2 százaléka, tehát a tőkepiacok jövőbeni további kapitalizációját már szemmel láthatóan érinti. Az elmúlt két évben ez az orosz kamatjövedelem kényszerűen halmozódott a belga alapkezelőknél és a pénzpiacokra visszaáramlott. Ha viszont ahhoz az állapothoz mérjük, mintha nem lenne befagyasztva az orosz vagyon, akkor a kamatjövedelem szabadon mozoghatna, tehát nem biztos, hogy ténylegesen más mértékű hatás jönne létre, ha mindez a szankcionáló beavatkozás nem történne meg.

Kapcsolódó tartalom

Valamint érdemes azt is figyelembe venni, hogy az Ukrajnának juttatott pénzügyi források igen jelentős hányada vagy európai és amerikai fegyverbeszerzéseken keresztül vagy offshore pénzeken keresztül mégiscsak visszaáramlik a nyugati tőkepiacokra. Pénzpiaci szempontból tehát inkább közel semleges és közömbös a hatása.

– Egy ilyen döntés után mely magánvállalat vagy állam fektetne be Európában?

A hírek pontosan arról szólnak, hogy az orosz központi bank által belgiumi alapkezelőknél tartott tőke kamatát tervezik Ukrajnának adni. Ez tehát nem a magántőke szankcionálása, illetve nem magán-tőkejövedelem elvétele. Ez egy külföldi, szankcionált állam kamatjövedelmének átadása lenne egy harmadik félnek, ami valószínűleg még belefér az orosz államot sújtó észak-atlanti szankciós narratívába, és önmagában még nem okoz riadalmat a magán-tőkebefektetők körében.

Kapcsolódó tartalom

Két tovagyűrűző hatása azonban érdekes lehet. Egyrészt, ha ez a precedens bekövetkezik, mit fognak gondolni az olajbevételből gazdagodó arab állami olajcégek és azok befektetési alapjai, valamint a lényegében ugyancsak állami tulajdonban vagy befolyás alatt működő délkelet-ázsiai (kínai, vietnami, dél-koreai) bankok arról, hogy az állami tulajdonú tőkealapokhoz hozzányúlhatnak más országok kormányai vagy integrációs szervezetei.

Fontos kérdés, hogy az orosz állam kamatjövedelmének rekvirálása vajon az egyetlen pénzügyi szankció, vagy csak az első lépés egy láncolatban, amely során fokozatosan minden típusú orosz tőkejövedelmet, majd tőkealapot is átadnak Ukrajnának. Utóbbi valószínűségét erősíti az a fokozatosan kiszélesedő folyamat, amelyet a gazdasági szankciók körének kiterjesztése és a fegyverátadások kapcsán láthattunk az elmúlt években.

Ha ez a pénzügyi szektorban is lejátszódik, és a magántőkét is érinteni fogja, akkor már reálissá válhat a tőkemenekítés, nem csak orosz befektetők részéről. Ez elsősorban az olyan EU-s befektetői paradicsomokat érinti, mint Belgium, Luxemburg, Ciprus és Hollandia.

A háború további elhúzódásával valószínűnek tartom, hogy a fokozatos kiterjesztés eléri a többi zárolt orosz állami és magántőkét is, tekintve Ukrajna pénzügyi étvágyát, amit az USA már nem tud akadálytalanul táplálni.

Kapcsolódó tartalom

– Amennyiben válaszlépésként Oroszország hasonlóképpen járhatna el, mit eredményezne egy ilyen csörte a világpiacokon?

Oroszország is befagyasztotta már a nála lévő külföldi vagyonokat, ugyanakkor még tavaly novemberben kibocsátották azt az elnöki rendeletet, amely lehetővé teszi a befagyasztott vagyonok kölcsönös kiváltását, mint egy fogolycsere.

A kölcsönös befagyasztás azt igazolja, hogy Oroszország minden szankciót a kölcsönösség elve alapján megtorol. A vagyoneszközök kölcsönös kicserélése viszont azt is jelenti, hogy Oroszország nem kezdeményező a tőkejövedelmek és tőkeeszközök rekvirálásában.

Valószínűnek tartom, hogy Oroszországban az európai uniós országok központi bankjai nem tartanak jelentős mértékű pénzügyi eszközöket letétkezelőknél, amelyeken keresztül érzékeny válaszcsapást tudna Oroszország végrehajtani.

Viszont ha a pénzügyi csatározás a magántőke jövedelmére is kiterjed, akkor már az orosz kormány is tud látványos jövedelmeket és tőkét végleg elvonni. Nagyságrendileg megközelítően annyi nyugati vállalati befektetés van Oroszországban, mint az orosz központi bank EU-ban zárolt tőkéje.

Kapcsolódó tartalom

A háború abba az irányba halad, hogy a gazdasági hatékonyságot egyre szélesebb körben felülírják a nemzetközi politikai célok, és ez lépésről lépésre felemészti a pénzpiacokon is a bizalmat és az eszközáramlás globális szabadságát, rontva ezzel a nyereségességet. A jelenlegi javaslat a második lépés a globális pénzpiac lerombolásához a tőkeeszközök kölcsönös befagyasztása után.

A kiemelt kép illusztráció.

Ajánljuk még