Abdul Rahman Zankadot ezenkívül 50 ezer dirham (1,8 millió forint) pénzbírság megfizetésére kötelezték.

A hétfői ítéletről kedden számolt be a Teret a Marokkói Emberi Jogoknak nevű jogvédő szervezet.

A férfi a hivatalosan betiltott, de a gyakorlatban megtűrt Al Adl Val Iszán (Igazság és Jótékonyság) nevű iszlamista szervezet tagja. Ez a szervezet a fő támogatója annak a többezer fős tiltakozó csoportoknak, amely a Gázai övezeti háború október 7-i kezdete óta rendszeresen tüntet a palesztinok mellett Marokkóban.

A jogvédő szervezet közleménye szerint Zankadot „megalapozatlan vád alapján ítélték el, és megsértették a tisztességes eljáráshoz való jogát”, valamint „a bírósági ítélet csak tovább erősíti azt a tényt, hogy egy zsarnoki államban élünk”.

A szervezet korábban annak a 13, jelenleg is hatósági őrizetben lévő tüntetőnek az érdekében is szót emelt, akiket azért tartóztattak le, mert novemberben előzetes bejelentés nélküli demonstrációt tartottak, eltorlaszolták a Carrefour francia hipermarketlánc szaléi áruházának bejáratát. Az aktivisták amiatt tiltakoztak, hogy a cég izraeli áruházai elismerték: szállítottak tavaly élelmiszert az izraeli hadseregnek.

Marokkó azon négy arab ország egyike, amely az Egyesült Államok ösztönzésével létrejött Ábrahám-egyezmények keretében 2020 őszén békét kötött Izraellel. Az egyezmény megkötésének eredményeképpen mind az Egyesült Államok, mind Izrael elismerte Marokkónak a vitatott státusú Nyugat-Szaharára vonatkozó területi igényét.

A tavaly október 7-én kirobbant gázai övezeti fegyveres konfliktus, majd Izraelnek a Hamász palesztin iszlamista szervezet ellen indított megtorló akciója viszont Marokkóban is egyrészt hivatalos tiltakozást, másrészt heves utcai felvonulásokat váltott ki, és ezek még ma is rendszeresek. Noha a megmozdulások – néhány eset kivételével – a hatóságok engedélyével történnek, a marokkói külügyminisztérium és a királyi udvar eddig nem adott ki olyan hivatalos állásfoglalást, amely kilátásba helyezte volna az Izraellel újonnan létrejött kapcsolatok megszakítását.

A marokkói alkotmány szerint biztosított az országban a véleményszabadság, de a királyság intézményének vagy VI. Mohamed királynak a bírálata törvényszegésnek és üldözendőnek minősül; a jogvédő szervezetek pedig arról számoltak be, hogy az utóbbi években aggodalomra adnak okot az online térben való véleménynyilvánításokkal szembeni, egyre növekvő arányú hatósági fellépések.

Marokkó januárban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ez évi irányítását annak ellenére kapta meg a testületben megtartott titkos szavazáson, hogy az ott alulmaradt dél-afrikai jelölt szerint ez „aláásta a testület hitelességét”; az emberjogvédő csoportok pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy „az új szerepnek arra kellene ösztönöznie Marokkót, hogy a legmagasabb szinten biztosítsa az emberi jogok érvényesülését”.