„Mérnökként az a szilárd meggyőződésem, hogy a globális, az uniós és a nemzeti klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok elérésének egyetlen helyes útja van, ez pedig az atomenergiának és a megújuló energiaforrásoknak a közös útja” – fogalmazott Hárfás Zsolt, az Atombiztos blog szerkesztője. A atomenergetikai szakértő azonban hangsúlyozta: elengedhetetlen, hogy az időjárással összefüggő megújuló áramtermelési módokat reálisan, szakmai alapon értékeljük.
Fordulat az európai energiapolitikában
A szakértőt arról kérdeztük, mi az oka annak, hogy az Európai Bizottság hozzáállása a nukleáris energiához egy év alatt éles fordulatot vett. Ursula von der Leyen elnök tavaly márciusban még úgy nyilatkozott, hogy az EU „nettó zéró” ipari törvénye csak az olyan technológiákat támogatja teljes körűen, mint a napelemek, akkumulátorok és elektrolízisek. A csúcstechnológiás nukleáris energia pedig csak bizonyos területeken lesz fontos. Ezzel szemben az idén márciusban megtartott nukleáris csúcson már úgy fogalmazott:
a nukleáris technológiák fontos szerepet játszhatnak a tiszta energiára való átállásban, az atomenergia ugyanis a második legjelentősebb alacsony kibocsátású villamosenergia-forrás a vízenergia után.
A jelenségre reagálva az atomenergetikai szakértő úgy fogalmazott: a leálló szénerőművek, valamint a nap- és szélerőművek rohamos elterjedése miatt számos ország szembesül jelentős energiaigény növekedéssel.
Ezen felül pedig az éghajlatvédelmi célok teljesíthetősége is kérdéses.
„Mindezt tetézi, hogy a nap- és szélerőművek hektikus termelése miatt újabb és újabb gázerőművi kapacitásokra lesz szükség, amihez viszont hiányozni fog a nagy mennyiségű, olcsó orosz földgáz” – fogalmazott. Hozzátette, hogy az atomerőművi kapacitások növelése jelentősen csökkenti a gázfüggőséget is.
Magyarország jól áll
Hárfás Zsolt emlékeztetett, hogy tavaly az Európai Unió villamosenergia-termelésének 67 százalékát már klímabarát technológiák biztosították.
„Magyarországon 2023-ban 69,5 százalék volt ez a részarány, ami a jövőben a Paks II atomerőmű megépítésével, a paksi atomerőmű további üzemidő-hosszabbításával, valamint a naperőművi kapacitások jelentős fejlesztésével még tovább fog nőni”
– fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy a Paks II atomerőmű megépítése éves szinten mintegy négymilliárd köbméter földgázt tud majd kiváltani. Ezek alapján pedig egyáltalán nem tartja meglepőnek, hogy az EU-ban is élesen változik a nukleáris energia megítélése. „Egyre több politikus és ország tesz hitet az atomenergia szerepének növelése mellett” – tette hozzá.
Az atomenergia nélkülözhetetlen
A szakember emlékeztetett: napjainkban világszerte a nukleáris energia reneszánszának lehetünk szemtanúi, ami a meglévő erőműblokkok üzemidejének meghosszabbítását, illetve új blokkok építését jelenti.
„Jelenleg 57 új blokk épül világszerte, a következő évtizedekben pedig tovább 450 új atomerőművi egység építése várható”
– mutatott rá. Arra is kitért, hogy a Szocsiban megrendezett nemzetközi Atomexpón 75 ország mintegy 4500 képviselője volt jelen.
Hárfás Zsolt elmondta: „az atomerőművek folyamatosan képesek olcsó és klímabarát villamos energiát termelni, miközben árstabilitást, ellátásbiztonságot és gázfüggőség-csökkenést is lehet biztosítani általuk.” Emellett pedig az erőművek teljes élettartama során szintén az atomerőművek rendelkeznek a legkisebb szén-dioxid-kibocsátással, nyersanyag- és területigénnyel.
„A Paks II atomerőmű garantált üzemideje 60 év lesz, szemben a nap- és szélerőművek átlagos 20–25 évnyi üzemidejével”
– húzta alá.
„Jelenleg a legtöbb klímabarát áramot az atomerőművek termelik meg az unióban, hiszen tavaly összességében 619 terrawattóra villamos energiát termeltek, ami 23 százalékos részaránynak felel meg” – mutatott rá a szakértő. Ezek a tagországok mintegy 620 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást előztek meg.
Hárfás Zsolt arra is rámutatott, hogy
habár a nap- és szélerőművek összességében 721 terrawattóra (TWh) villamos energiát termeltek, ehhez viszont jóval nagyobb kapacitásokra volt szükség: a közel ötszörös beépített nap- és szélerőművi kapacitás ellenére csak 16 százalékkal tudtak több villamos energiát termelni a nukleáris erőműveknél.
Németország nem eszmél
A németországi atomerőművi kapacitások leszerelését firtató kérdésünkre válaszolva a szakértő elmondta, hogy a látottak alapján a német kormányerők továbbra sem értik, hogy a klíma- és energiapolitikai döntésekben nincs helye az ideológiai hitvitáknak, mert a fizikai és műszaki korlátok a politikának is határt szabnak.
A politikai alapon leállított atomerőművi kapacitások pedig veszélyeztetik az ellátásbiztonságot és az olcsó, klímabarát energia előállítását, aminek egyre súlyosabb következményei vannak „Folyamatosan emelkedő áramárak, az ipar hanyatlása, ellátásbiztonsági kockázatok, illetve a szén- és a gázerőművek reneszánsza a következmény” – mondta.
A szakértő úgy véli, hogy az atomellenes politika a német emberek és a német ipar alapvető érdekei ellen cselekszik.
Hárfás Zsolt arra is emlékeztetett, hogy a német politikai vezetés a nukleáris energia tagadása kapcsán álszent politikát folytat, mivel villamosenergia-hiány esetén a szomszédos országokból, például Franciaországból vagy Csehországból veszik az áramot, ahol jelentős részben az atomerőművek biztosítják a termelést.
Hárfás Zsolt blogját itt tekintheti meg.
Kiemelt kép: Alekszandr Tupicin, a paksi atomerőmű építési igazgatója (j), Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója (j2) és Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára (b2) az épülő Paks II atomerőmű területén tartott sajtóbejáráson, 2023. szeptember 22-én (Fotó: MTI/Illyés Tibor)