Az orosz csapatok több helyen újabb csapást mértek az ukrán erőkre. A szerdai támadásokban egyebek mellett 160 nyugati gyártmányú drónt, illetve hangárokat is megsemmisítettek.

Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy csapataik legalább 54 összecsapásban vettek részt, és orosz légvédelmi rendszereket, radarokat és tüzérséget pusztítottak el.

Ukrán katonai vezetők szerint a készülődő orosz támadás áttörheti az ukrán védvonalakat, és utána nehéz lesz megfékezni az orosz előrenyomulást

– írta a Politico. A brüsszeli lap felidézi: a nyugati fegyverszállítások és egyéb támogatások késlekedése végzetes lehet Kijev számára, és már az sem biztos, hogy a nyugati fegyverek meg tudják fékezni az orosz csapatokat.

Közben Emmanuel Macron telefonon próbálta meggyőzni az amerikai elnököt és a német kancellárt, hogy a Nyugatnak semmilyen típusú közbelépést sem kellene kizárnia az ukrajnai háborúban – számolt be a The Wall Street Journal alapján a Mandiner.hu.

A francia elnök javaslatát azonban Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár is elutasította a háború kiterjedésének kockázatára hivatkozva.

A francia elnök először február végén beszélt arról, szerinte nem szabad kizárni, hogy nyugati csapatok induljanak harcolni az orosz–ukrán háborúba. Ezt később többször megerősítette.

Szergej Sojgu védelmi miniszter (b) látogatást tesz az Uraltranszmas (teljes nevén Uráli Közlekedési Gépgyár) tüzérségi eszközöket gyártó üzemében Jekatyerinburgban 2024. január 31-én (Fotó: MTI/EPA/Orosz Védelmi Minisztérium)

„Bátran ki kell mondanunk: készek vagyunk az eszközeinket használni, hogy Oroszország ne győzzön”

– fogalmazott korábban a francia elnök.

„Oroszország figyelmezteti Franciaországot, hogy ne küldjön csapatokat Ukrajnába” – közölte az orosz védelmi miniszter telefonon francia kollégájával. Szergej Sojgu másfél év után beszélt újra Sébastien Lecornuvel, és a meglehetősen kemény hangnemű beszélgetésben egyértelművé tette:

ha Párizs csapatokat küld Ukrajnába, akkor Franciaország is bajba kerül.

Ukrajna támogatása a fő téma a második napon is a NATO-tagállamok külügyminisztereinek csúcstalálkozóján Brüsszelben. Jens Stoltenberg határozott kiállást sürgetett Kijev mellett és százmilliárd dolláros, öt évre szóló alapot javasolt Ukrajnának, amit úgy tűnik a tagországok többsége támogatna.

„A fő kihívás az, hogy szilárdak, elkötelezettek és hatékonyak maradjunk Ukrajna támogatása terén. Ez a fegyverszállításokkal és a termelésünk növelésével, de a hosszú távú stratégiai partnerséggel is összefügg” – fogalmazott Espen Barth Eide norvég külügyminiszter. Több tagország átvenné az ukrajnai fegyverszállítások koordinálását is.

„Gyümölcsöző megbeszélést folytattunk a lehetőségről, hogy a NATO növelje koordináló szerepét az ukrajnai segélyek terén. A részleteket még ki kell dolgozni, de általánosságban nagyon pozitív volt a hozzáállás” – mondta Krisjanis Karinsa lett külügyminiszter.

„A napirenden lévő javaslatok azzal a veszéllyel járnak, hogy a NATO közelebb kerülhet a háborúhoz” – mondta szerdán Szijjártó Péter Brüsszelben. A külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország

nem vesz részt a fegyverszállítások összehangolásában és a kiképzés koordinációjában sem.

„Továbbra is fenntartjuk a pozíciónkat, Magyarország nem szállít fegyvert és nem küld katonákat a háborúba” – mondta a külügyminiszter, majd hangsúlyozta: Magyarország azoknak a javaslatoknak is ellenáll, amelyek a NATO-t védelmi szövetségből támadási szövetséggé alakítanák át.

Kiemelt kép: Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter (b) látogatást tesz az Uraltranszmas (teljes nevén Uráli Közlekedési Gépgyár) tüzérségi eszközöket gyártó üzemében Jekatyerinburgban, 2024. január 31-én (Fotó: MTI/EPA/Orosz Védelmi Minisztérium)