Jócskán eltolódhat az új NATO-főtitkár személyének kiválasztása, mivel a legesélyesebbnek számító Mark Rutte holland kormányfő személyével kapcsolatban több NATO-tagországnak is fenntartásai vannak – erről írt az Euractiv brüsszeli lap szerdán. A NATO diplomatái arra számítottak, hogy a tisztséget jelenleg betöltő Jens Stoltenberg utódját már az április eleji külügyminiszteri találkozón kiválasztják, de Klaus Johannis román elnök bejelentkezése a pozícióra lehűtötte a kedélyeket.

Az aggályok

Az Euractiv forrásai szerint a holland kormányfőnek elsősorban Törökországot és Magyarországot kellene meggyőznie.

A törökök ellenállásáról szólva felidézték, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök a múlt hónapban találkozott Ruttéval. Ezt követően a török államfő hangsúlyozta: szeretné, ha a következő NATO-főtitkár komolyabban venné a terrorizmus elleni küzdelmet, és figyelembe venné a nem uniós szövetségesek érzékenységét.

Magyarország kapcsán pedig Szijjártó Péter külügyminiszter szavait idézték, aki arról beszélt korábban, hogy a magyar kormány azért ellenzi a holland kormányfő főtitkárrá választását, mivel bírálta Budapest jogállamisági teljesítményét.

A lap hozzátette, hogy Romániának saját jelöltje van, míg Szlovákiában az államfőválasztás második fordulójára készülnek. Az ellenérzések dacára azonban a lapnak névtelenül nyilatkozó diplomaták azt mondták, hogy véleményük szerint Ankara és Budapest is meggyőzhető, mivel Rutte kapcsolatban áll a vezetőkkel, Johannist pedig nem tartják komoly jelöltnek.

Sürget az idő

A cikk emlékeztet, hogy Mark Rutte támogatói között van az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország, azonban el kellene nyernie Törökország, Magyarország, Románia és Szlovákia bizalmát is. A lap kiemelte, hogy a külügyminiszterek brüsszeli találkozóján megvitatták az ügyet, egyelőre azonban nem világos, hogy a július 9–11. között megrendezésre kerülő washingtoni csúcstalálkozóig sikerül-e dönteni az új főtitkár személyéről.

Az Euractiv kiemelte: Jens Stoltenberg megbízatása a tervek szerint tíz év után, október 1-jén jár le. Mandátumát háromszor újították meg, többek között azért, hogy a szövetséget biztonságos kezekben tartsa Oroszország ukrajnai háborúja után.

Azzal kapcsolatban, hogy a szövetség keleti blokkjában kialakult egyfajta elégedetlenség, amiért alulreprezentáltak a szövetség döntéshozatali struktúrájában, mégis úgy tűnik, hogy a sajtóban eddig Rutte kihívójaként emlegetett észt kormányfő nem kér a pozícióból. Mint írták, Kaja Kallas észt miniszterelnök április 2-án az X-en közzétett bejegyzésében bejelentette: támogatja Ruttét, és pletykának minősítette azokat a híreszteléseket, amelyek „azt sugallták, hogy ő biztosan megkapja a munkát”.

Az Euractiv értesülése szerint ráadásul Rutte egyetlen támogatója sem váltott oldalt. A portálnak nyilatkozó amerikai nagykövet, Julianne Smith úgy fogalmazott:

„Folyamatos vita folyik mindkét lenyűgöző vezető képzettségéről, és addig fogjuk vitatni az érveket és ellenérveket, amíg konszenzusra nem jutunk.”

A diplomata ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha legkésőbb a washingtoni csúcsig rendeződne a NATO-főtitkár személyének kérdése.

Az eredeti cikk itt olvasható.

Kiemelt kép: Olaf Scholz német kancellár, Mark Rutte holland miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök az Európai Unió nem hivatalos prágai csúcstalálkozóján, 2022. október 7-én (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)