Németországban az integráció alig működik, még mindig sokkal több migráns él segélyből, mint a saját jövedelméből – erről számolt be az M1 Híradója. Mint elhangzott, a migránsok főként szírek, törökök, irakiak és afgánok, a havi támogatásuk pedig egy több mint 560 eurós összeget tartalmaz, valamint ezzel párhuzamosan lakástámogatást, rezsitámogatást. Többen azzal bírálják ezt a támogatási rendszert, hogy nem teszi érdekeltté a migránsokat abban, hogy elmenjenek dolgozni. Ezzel párhuzamosan Németországban munkaerőhiánnyal küzdenek.

Lapunk megkérdezte Bauer Bencét, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatóját is, aki elmondta: a migránsok és a menekültek ellátására fordított állami kiadások több tételből adódnak össze. Mint mondta, a támogatások egy részét az úgynevezett polgári juttatások keretében kapják a támogatottak, akiknek 60-65 százaléka migráns. Ráadásul ezek a juttatások állampolgárságtól függetlenül járnak a kérvényezőknek, ennek összege pedig 26 milliárd euró környékén mozog.

„Ezenfelül pedig vannak az olyan közvetett költségtételek, mint a lakhatási támogatás, az oktatás és a közbiztonságra fordított kiadások” – tette hozzá, majd rámutatott: ezek a tételek a németországi tartományok és önkormányzatok költségvetésében jelennek meg. A szakértő arra is emlékeztetett, hogy például az Ukrajnából érkező menekültek ellátása is közvetlen tétel, mivel finanszírozni kell a szállásukat és ellátásukat.

Azon kérdésünkre válaszolva, hogy az Olaf Scholz vezette német kormány hajlandó lehet-e mérsékelni ezen kiadásokat, a szakértő rámutatott, hogy ezzel éppen ellenkező irányú folyamatok zajlanak. Mint mondta, módosítják az állampolgársági törvényt, ami alapján öt év után bárki állampolgárságot szerezhet, a jól integrálható migránsok pedig három év után válhatnak jogosulttá a német okmányokra. Bauer Bence arra is emlékeztetett, hogy ezzel lényegében ellehetetlenül az illegális bevándorlók visszaküldése.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/EFE/Adriel Perdomo)