Belgrád belvárosában járőröznek a rendőrök. Az egyenruhások folyamatosan figyelik, ha kell, igazoltatják a migránsokat. A szerb fővárosban továbbra is sok bevándorló várakozik. Ott vannak mindenütt: az utcákon, a parkokban, immár évek óta.
Jelenleg körülbelül ezer migráns vár arra, hogy az embercsempészek továbbvigyék őket. Ez azonban nagyon sokba kerül, ahogyan erről a Híradónak is beszélt az egyik pakisztáni migráns.
„Több mint háromezer eurót fizettem egy embernek azért, hogy eljussak Ausztriába. Ő segít nekem átjutni a magyar határon. Ausztrián keresztül szeretnék eljutni Olaszországba”
– mondta a férfi.
Vagyis, mindez nagyon függ a pénztől. Az pedig több mindentől függ, hogy mennyire van szükség. Például attól, hogy az útvonal milyen hosszú vagy mennyire veszélyes. Egy-egy út akár ötezer euróba is kerülhet, azaz átszámítva csaknem kétmillió forintba. „Neki sincs útlevele, neki sem, és nekem se. Egyikünknek sincsenek papírjai. Kétezer eurómba került, hogy eljussak Szerbiába, és még háromezret kell fizetnem, hogy folytathassam az utam az unióig” – mondta egy afgán migráns.
Amíg várakoznak, addig is szükségük van szállásra, étkezésre, ruhára vagy például gyógyszerre. Gyakran ezt is az embercsempészek biztosítják nekik, természetesen pluszpénzért. Miután segítőik sokszor külföldön vannak, jelentős összegeket költenek telefonálásra is. Arról azonban nem beszélnek, hogy minderre honnan van pénzük.
A pénzt általában külföldről, jellemzően különböző gazdagabb nyugat-európai országokba már kijutott honfitársaiktól kapják a migránsok – mutatott rá a Migrációkutató Intézet elemzője. Gönczi Róbert ugyanakkor kiemelte:
az embercsempész-hálózatok legfőbb célja nem az, hogy biztonságosan és hatékonyan eljuttassák a bevándorlókat az Európai Unióba, hanem az, hogy minél több pénzt keressenek.
Kapcsolódó tartalom
„Az embercsempész-hálózatoknak nem célja végső soron, hogy hatékonyan szállítsa át ezeket az embereket az Európai Unióba, az embercsempész-hálózatoknak az a célja, hogy kihasználja ezeket a migránsokat” – mondta Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője.
Néhány éve még anonim migránskártyákon is kaptak támogatást a bevándorlók. Az ENSZ és az Európai Unió akkor úgy reagált: ezeket Görögországban kapják a menedékkérők, és ezt kizárólag csak ott használhatják. A Híradó viszont később Bosznia-Hercegovinában is talált a név nélküli kártyákból, amelyekre a migránsok minden hónapban egy fix összeget kaptak, és a pénzt bármire elkölthették.
A kiemelt kép illusztráció. (Forrás: MTI/Molnár Edvárd)