Aktuális

Fékhiba lépett fel egy Budapestre érkező járatnál a Liszt Ferenc repülőtéren

Frank Füredi: A baloldali politika nem képes megérteni, hogy a nép nélkül nincs igazi demokrácia

| Szerző: Közmédia központ Brüsszel / Ritó Szabolcs
Az Európa jövője populista? címmel rendezett konferenciát az MCC Brussels csütörtökön Brüsszelben, ahol neves egyetemi professzorok és szakértők ütköztették véleményüket a populizmus terjedésének jelenségéről. Az előadók többek között arra is keresték a választ, hogy a nép érdekeit képviselő politikai irányzat meghatározhatja-e az európai parlamenti választásokat, valamint az utána következő időszakot.

A baloldali politika nem képes megérteni, hogy a nép nélkül nincs igazi demokrácia, és azzal akarják hitelteleníteni a jobboldalt Európában, hogy a populizmust rossznak nevezik – fogalmazott Frank Füredi, az MCC Brussels igazgatója a hirado.hu-nak adott nyilatkozatában. A professzor úgy véli, hogy a baloldal szerint a nép mellett való politizálás nem kedves azok számára, akik kívülről érkeznek az európai közösségbe, éppen ezért például idegengyűlölettel vádolják a jobboldalt. Mint mondta, mivel a baloldal túlsúlyban van az egyetemeken és a médiában, szükség van az olyan vitaeseményekre, mint amelyet az MCC Brussels tartott csütörtökön Brüsszelben.

A jobboldal megosztása

Lapunk az európai jobboldal gyenge pontjait firtató kérdésére Jeremy Stubbs újságíró, a Causeur helyettes igazgatója válaszolt. A szakértő úgy véli, hogy a jobboldal azáltal válik sebezhetővé, hogy egyes szereplőinek démonizálásával megosztható.

Az eseményen tartott beszédében Magyarország példáját említette, amely a legtöbb mainstream híradásban a rossz megtestesítőjeként jelenik meg. Stubbs szerint a baloldal taktikája az, hogy kiragad bizonyos jobboldali csoportokat, ezzel távolítva tőlük a saját politikai térfelükön lévő erőket, megtörve az egységessé válás folyamatát.

Stubbs a jobboldal gyengeségei közé sorolta a globalizációhoz való viszonyulást is, amellyel a nemzeti oldal szerinte egyelőre nem tud mit kezdeni. „Könnyű azt mondani, hogy el kell szigetelni Kínát bizonyos módokon, de közben meg kell védenünk a nemzeti gazdaságainkat, amihez viszont szükség van a külső partnerekkel folytatott kereskedelemre” – mutatott rá. A szakértő szerint a jobboldali erőknek meg kell találniuk az egyensúlyt a saját gazdaságaik megnyitása és a nemzeti érdekek védelme között.

Arra vonatkozóan, hogy mely témák kovácsolhatják egységbe a nemzeti oldalt, Stubbs a demográfia, a migráció, a nemzeti identitás, illetve az országokba érkezők idegenek integrációját emelte ki. „Ezek felvetik a jogok betartatásának kérdését, a határvédelem szabályozását, és például a drogkereskedelem elleni küzdelmet is.”

A választói elégedetlenség

Már elértük azt a pontot, hogy a baloldalnak nem lesz elegendő kijelölnie egy-egy ellenséget és arra mutogatni – erről beszélt lapunknak Ralph Schoellhammer, a Webster Bécsi Magánegyetem politológia és közgazdaságtan adjunktusa, és az MCC vendégkutatója. Kérdésre adott válaszában a szakértő rámutatott, hogy a jobboldalnak ma nem kell mondania semmit, nem kell belemennie ezekbe a játszmákba.

Azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt öt év uniós politikájával mennyire lehetnek elégedettek az emberek, Schoellhammer elmondta: az európai választók azt érzik, hogy minden egyes probléma fontosabb az ő helyzetüknél.

„Az rendben van, hogy meg akarjuk védeni Ukrajna nemzeti szuverén nemzeti határait, de közben nem kellene megvédenünk a saját határainkat is?” – kérdezte, majd úgy folytatta: „Miért fontosabb megmenteni a bolygót annál, hogy elfogadható energiaárakat biztosítsunk az embereknek?”

Schoellhammer szerint az európai politika a saját választóinak jólléte elé helyezi az olyan kérdéseket, mint a bolygó vagy éppen az emberiség megmentése, és nem látja el azt a feladatot, amiért megválasztották.

Az egész Európát felforgató gazdatüntetések hatásáról szólva a szakértő elmondta, hogy a gazdák mozgalma egyedülálló, mert azok ellen a szabályozások ellen tiltakoztak, amelyek befolyásolták a munkájukat, a mezőgazdaságot, az állattenyésztést.

Schoellhammer szerint azonban óvatosan kell megközelíteni a gazdák mozgalmát, mivel Hollandia kivételével nincs igazi mezőgazdasági politikai mozgalom.

Kiemelt kép: Frank Füredi (Füredi Ferenc) magyar származású brit szociológus, az MCC Brussels igazgatója (Fotó: MTI/Marjai János)

Ajánljuk még