Svédország egy olyan forgatókönyvre készül, amelyet a hidegháború vége, az 1980-as, ’90-es évek fordulója óta az ott élők elképzelhetetlennek tartottak: egy átfogó orosz támadásra, az ország kelet (Finnország) felől történő megszállására.

A 10 és fél milliós skandináv országban a katonai alapkiképzés iránti érdeklődés 2022 kora tavaszától nőtt meg jelentősen, amikor az orosz hadsereg egyik napról a másikra megszállta Ukrajnát. A Daily Mail helyszíni beszámolója szerint azóta

mintegy 29 ezer, 20 és 55 év közötti svéd állampolgár jelentkezett katonai kiképzésre a társadalom minden rétegéből, ami a szokásos szám több mint hatszorosa.

A hadsereg iránti érdeklődés továbbra is meredeken nő: 2024 első két hónapjában háromezren jelentkeztek alapkiképzésre, ez a szokásos mennyiség duplája. A svéd hadsereg sorozási alosztálya kénytelen volt plusz adminisztratív személyzetet felvenni, hogy kezelni tudja a rendkívül sok jelentkezést – számolt be az angol lap tudósítója.

Svéd katonák a Nordic Response (Északi Válasz) kódnevű NATO-hadgyakorlaton a Finnország északi részén fekvő Kilpisjärviban 2024. március 9-én (Fotó: MTI/EPA/NTB/Heiko Junge)

Michael Bydén, a svéd fegyveres erők főparancsnoka nemrég egy biztonsági konferenciáról így üzent tízmillió honfitársának:

lélekben készüljenek fel arra, hogy hazájukban rövidesen háború törhet ki.

1/2 Today the Supreme Commander of the 🇸🇪 Armed Forces extends his warm wishes to the men and women of the 🇺🇦 Armed Forces on the Day of the Defender of #Ukraine. @CinC_AFU@DefenceUA @oleksiireznikov @MVS_UA @Forsvarsmakten pic.twitter.com/dx6w4WSwMH

— Sweden in Ukraine (@SwedeninUA) October 14, 2022

Mire elég a polgári védelem?

Svédországban már 100 éve működik a kollektív polgári védelem rendszere, melynek lényege, hogy minden 16 és 70 év közötti felnőtt felelős az ország védelméért, ha az emberek megszokott életmódját valamilyen külső veszély fenyegeti. Háború vagy fokozott készültség idején a helyi hatóságok, magánvállalatok, magánszemélyek, sőt, még a vallási csoportok is bevonhatók az alapvető szolgáltatások, például az egészségügyi- és élelmiszerellátás, az óvodai és általános iskolai oktatás biztosításába.

Eközben már javában zajlanak a lépések a svéd hadsereg tartalékos állományának felduzzasztására, amely a hidegháború csúcsán közel 900 ezer emberből, hivatásos katonákból és önkéntesekből állt.

Mint Ulf Kristersson miniszterelnök utalt rá, az ország március 7-én hivatalossá vált NATO-felvétele egy tollvonással véget vetett a svédek 200 éves semlegességnek.

A bejelentés másnapján a Kreml máris „hadászati megtorló intézkedéseket” helyezett kilátásba, vélhetően azért, mert a Svédországhoz tartozó Gotland szigete mindössze 240 kilométerre fekszik az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrád kikötőjétől, és stratégiai fekvésénél fogva könnyen NATO-bázissá válhat a Balti-tengeren.

A svéd, illetve az európai vezetők, köztük elsősorban Emmanuel Macron francia elnök és Donald Tusk lengyel kormányfő háborús megnyilvánulásai okán, a növekvő fenyegetettség-érzés miatt egyre többen követik a svéd kormány tanácsát, hogy halmozzanak fel jelentős készleteket tartós élelmiszerekből és palackos vízből a pincékben.

Egy orosz atomtámadás a svédek rémálma

Ezt a lehetőséget szem előtt tartva az országban megnőtt a kereslet a földalatti óvóhelyek iránt, amelyek 60-70 centiméter vastag falaiknál és acélból készült bejárati ajtajuknál fogva képesek ellenállni egy atomrobbanásnak, és védelmet nyújtanak a bent lévőknek a radioaktív sugárzás ellen.

A Daily Mail riportja szerint

egyre több az élelmes svéd vállalkozó, aki remek üzleti lehetőséget lát az óvóhelyek építésében.

A tudósítás szerint egy 44 éves számítástechnikai mérnök nemrég otthagyta jól fizető állását, és helyette atombunkerek tervezésével és építésével foglalkozó vállalkozást alapított.

Egy-egy atombunker ára 40 ezer fonttól akár 220 ezer fontig (kb. 18–100 millió forint) terjed, nagyságtól és felszereltségtől függően.

A hidegháború évtizedei alatt Svédország szinte minden településén voltak atombunkerek, a legnagyobb a Stockholm melletti Katarina-hegybe vájt óvóhely volt, ahol 20 ezer embert lehetett elhelyezni. Amikor a kommunizmus, azaz elsősorban a Szovjetunió szétesett, a helyi önkormányzatok olcsón eladták a bunkereket magánbefektetőknek. Az orosz hadsereg megerősödése és az újabb „keleti fenyegetés” miatt azonban fordult a világ: a svéd állam ma már aranyárban vásárolná vissza a 60–70 évvel ezelőtt megépített fölalatti menedékhelyeket.

Szemléletes példa erre az ország déli részén fekvő Eslov kisváros, melynek irányítói néhány évvel ezelőtt 75 ezer fontért (34,5 millió forint) adták el a vastag betonfallal körülvett óvóhelyet egy helyi testvérpárnak. A szerencsés testvérektől az állam nemrég az eredeti ár több mint tízszereséért, 800 ezer fontért (367 millió forint) vásárolta vissza egykori tulajdonát.

A testvérpár élete legjobb befektetését valósította meg ezzel. Nekik bejött a háborús fenyegetés.

Kiemelt kép: Svéd katonák hadgyakorlaton a Finnország északi részén fekvő Hetta térségében 2024. március 5-én. A manőverek a Norvégia vezetésével Nordic Response kódnév alatt Norvégia, Svédorszság és Finnország északi térségeiben 13 ország részvételével rendezett kéthetes NATO-hadgyakorlat részei. (Fotó: MTI/EPA/TT/Anders Wiklund)