Baleset

Két autó frontálisan ütközött, a balesetben egy ember meghalt, többen megsérültek

Elemző: Nem értem, miért játszik Macron a tűzzel

Tovább fokozták a világháborús veszélyt a nyugati politikusok elmúlt napokban tett nyilatkozatai – számolt be az Origo. A portál emlékeztet, hogy Emmanuel Macron francia elnök nyitotta a sort két hete, amikor arról beszélt, hogy nem szabad kizárni NATO-csapatok Ukrajnába küldését. A beszámoló szerint nem csökkenti a bajt, hogy a NATO főtitkára már tárgyalni akar Macron világháborús tervéről. Az M1-nek nyilatkozó elemző szerint ha ez így megy tovább, reális az esélye, hogy a NATO belesodródik a háborúba.

Nem utazik Ukrajnába a francia elnök – számolt be a Politico. A brüsszeli lap emlékeztet: Emmanuel Macron oroszellenes retorikájával felbosszantotta a szövetségeseit, különösen Németországot. A Politico szerint a francia elnök most azzal lesz elfoglalva, hogy tárgyaljon a szövetségeseivel.

Kapcsolódó tartalom

„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban” – mondta nemrég Emmanuel Macron francia elnök arra utalva: nyitva kell hagyni a lehetőségét, hogy NATO-csapatokat küldjenek Ukrajnába. Prágában pedig burkoltan gyávasággal vádolta szövetségeseit.

„Európa fenyegetéssel áll szemben. Ebben a helyzetben stratégiai áttörésre és nyíltan kimondott és felvállalt szavakra van szükség” – fogalmazott a francia elnök.

Emmanuel Macron veszélyes kijelentései világszerte óriási felháborodást okoztak, ugyanis azok a harmadik világháború kitörésével fenyegetnek. Magyarország mellett Nagy-Britannia, Németország, Svédország és Olaszország is közölte nem küld katonákat az orosz–ukrán háborúba.

Kapcsolódó tartalom

A NATO főtitkára pedig sokadszorra határolódott el a francia elnök nyilatkozataitól, és megerősítette, a NATO nem tervezi, hogy katonát küld Ukrajnába. Jens Stoltenberg a Reutersnek úgy nyilatkozott, fontosnak tartja, hogy személyesen egyeztessen Emmanuel Macronnal a kijelentéseiről.

Viszont

egyre több olyan nyilatkozat hangzik el, amelyek a háború kiterjedésének irányába mutatnak.

A finn kormányfő szerdán az Európai Parlamentben azt mondta: az Európai Uniónak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, hogy Kijev megnyerje a háborút, és meg kell erősítenie saját védelmi képességeit.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter nemrég arról beszélt, hogy a NATO katonái már ott vannak Ukrajnában, amit köszön azoknak az országoknak, amelyek vállalták ezt a kockázatot.

A litván külügyminiszter a vörös vonalak megszüntetéséről és Ukrajna támogatásáról, Petr Pavel cseh elnök a nyugati csapatok lehetséges ukrajnai jelenlétéről, a lett elnök pedig a harc folytatásáról beszélt.

Kapcsolódó tartalom

Az ukrán külügyminiszter pedig azt mondta: elege van, hogy mindenki az eszkalációtól fél. Dmitro Kuleba úgy fogalmazott: a korábbi fegyverszállítmányok sem vezettek ehhez, és szerinte Vlagyimir Putyin csak fenyegetőzik.

Moszkva válasza most sem késett, Marija Zaharova külügyi szóvivő felszólította a NATO-t, hogy ne tagadja tovább, hogy katonái ott vannak Ukrajnában. Emellett

Oroszország kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását is Emmanuel Macron kijelentései miatt.

A Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének kutatója, Somkuti Bálint szerint

reális az esélye, hogy a NATO belesodródik a háborúba,

amiből nagy eséllyel vesztesen kerülne ki. Somkuti Bálint szerint Emmanuel Macron nem hallgat a tanácsadóira, ami katasztrófához vezethet.

„Lehetnek olyan NATO-eszközök, amelyeket Franciaország igénybe venne egy ilyen felvonuláskor. Ez egy nagyon- nagyon veszélyes és érdekes szituáció. Nem értem, miért játszik Macron a tűzzel, mert a nemzetközi támogatottsága egyértelműen nincs meg, a belpolitikában meg nem tudom, mit tudna ezzel elérni” – érvelt Somkuti Bálint.

A kutató rámutatott, minden jel arra utal, hogy Oroszországnak nem célja elfoglalni egész Ukrajnát, hanem a kijevi vezetés megbuktatása és az ország működésének ellehetetlenítése a célja.

Kiemelt kép: Ukrán katonák 122 milliméteres aknavetővel lövik az orosz állásokat a kelet-ukrajnai Bahmut környékén húzódó fronton 2024. március 3-án (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)

Kapcsolódó tartalom

Ajánljuk még