Az uralkodó felidézte: a 193 halálos áldozatot követelő „szörnyű tettre” a társadalom szolidaritással válaszolt, és „megmutatta, hogy képes a legjobbra”, ami évtizedek távlatából is csodálatra méltó.
A spanyol király felszólalásában kiemelte a tiszteletet és támogatást azok felé, akik személyesen szenvedték el a terrorizmus következményeit. „Tisztességükkel és méltóságukkal ők azok, akik a legjobban képviselik a demokrácia nagyságát, erejét és a békés együttélés előmozdítása iránti eltökéltséget” – fogalmazott.
Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy személyes történeteikkel felhívják a figyelmet arra: „az erőszak soha nem a megoldás”. Az áldozatok vallomásainak megismerése és terjedése a „legjobb pedagógia a radikalizálódás ellen” – tette hozzá.
„Dolgoznunk kell az emberi jogokért, az élethez és a szabadsághoz való jogért, a demokráciáért és a jogállamiságért, mert ezek jelentik a harcot a fanatikusok ellen”
– fogalmazott Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök beszédében.
Mint mondta, Európát meg kell védeni, nemcsak mint fizikai teret, hanem mint a jogok eszményét, a humanista Európát. „A béke, a gazdasági fejlődés, de mindenekelőtt az értékek eszményképei vagyunk, amelyek a szolidaritás elvén alapulnak. Harcolnunk kell, együtt kell küzdenünk a barbárság ellen” – jelentette ki.
Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság alelnöke arról beszélt, hogy a „szomorú és keserű” évforduló tele van reménnyel is, mert az emlékezet, a közös értékek és az egység üzenetét hordozza.
„A szélsőségesek valódi fenyegetése demokráciánk ereje. Az eredmény az, hogy nem jártak sikerrel, mert ezek az értékek képezik az európai életforma DNS-ét”
– fogalmazott.
A megemlékezésen, amelyet a spanyol kormány és az Európai Bizottság közösen rendezett, különböző európai országok állampolgárai, támadások túlélői, áldozatok hozzátartozói is felszólaltak, elmesélték történetüket.
A központi eseményen kívül számtalan más helyszínen emlékeztek a tragédia évfordulójára Madridban és a környékén.
Reggel a város főterének számító Puerta del Solon, a tartományi kormány székházának falán helyezett el koszorút Isabel Díaz Ayuso elnök és José Luis Martínez-Almeida polgármester. A környező templomok harangjai két percig szóltak, majd az Almudena-katedrálisban, José Cobo Cano madridi érsek celebrált misét.
A terrorizmus áldozatainak szövetsége (AVT), ahogy minden évben, most is a belvárosában található Retiro parkban, az Emlékezet erdeje nevű kertben emlékezett, és a magasba engedett 193 fehér léggömböt.
Az Atocha pályaudvarnál, ahol három robbantás történt 2004-ben, új emlékhelyet alakítottak ki. A kékre festett falba bevésték az elhunytak neveit, és különböző nyelveken olyan üzeneteket, mint „Nem az erőszakra!” vagy „Nincs út a békéhez, a béke az út”. A mennyezetbe pedig 193 világító pontot helyeztek el.
„A cél az, hogy a város azon pontján, ahol évente 15 millió utazó halad át, egy gyülekező- és emlékezőhelyet kínáljunk, hogy aki akar, megálljon az Atocha állomás ezen a részén, és tiszteletét fejezze ki” – közölte az autonóm kormány.
2004. március 11-én kora reggel 11 bomba robbant fel Madrid város négy különböző pontján, és amellett, hogy kioltotta 193 ember életét, több mint 1800 embert sebesített meg.
A merényleteket az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat követte el. A támadás miatt 18 embert ítéltek el, közülük hárman vannak továbbra is börtönben. Legkorábban húsz év múlva szabadulhatnak.
Kiemelt kép: VI. Fülöp spanyol király beszédet mond a képviselőházban a 15. spanyol parlament alakuló ülésén Madridban 2023. november 29-én. (Fotó: MTI/EPA/EFE/Chema Moya)