Csütörtökön jelentette be a francia védelmi miniszter, hogy mivel még nem érték el Ukrajna segítésének határait, három francia hadiipari vállalat partnerségre lép ukrán cégekkel, és Ukrajnában gyártanak majd hadi felszereléseket és valószínűleg lőszert is.
Ukrajna fegyvertámogatásáról más országok sem mondtak le. Csehország is bejelentette: 800 ezer darab tüzérségi lőszert küldenének. A cseh elnök a héten azt mondta, részben már megvan a pénz az ukrán lőszersegélyre,
a cseh kormány most elsősorban arra összpontosít, hogy olyan partnereket keressen, amelyek hajlandók finanszírozni a lövedékek gyártását és szállítását.
Az Európai Unióban sokan támogatják az ötletet, hogy Ukrajna katonai segítséget kapjon, hogy így folytatni tudja a háborút. Emmanuel Macron a múlt héten még ennél is tovább ment és azt mondta: nem lehet kizárni a NATO-csapatok küldését Ukrajnába.
„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban”
– mondta a francia elnök.
A kijelentés nagy vihart kavart. Sokan azonnal kijelentették: nem támogatják az ötletet, ugyanakkor többen kiálltak mellette. Legutóbb a lett elnök szögezte le, hogy a háborút folytatni kell.
Lettország elnöke a háborúpárti politikusok sorában – így számolt be erről a Magyar Nemzet. A lap idézi Edgars Rinkevicset, aki közösségi oldalán azt írta: „Nem szabad kapitulálni a gonosszal szemben, harcolni kell ellene és legyőzni, hogy a gonosz kitűzze a fehér zászlót és megadja magát.”
A támogatók között van a lengyel külügyminiszter is, aki közölte: egyetért a francia államfővel és ő sem tartja elképzelhetetlennek a NATO-erők ukrajnai bevetését.
„A NATO-csapatok jelenléte Ukrajnában nem elképzelhetetlen. Üdvözlöm Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezését”
– jelentette ki Radoslaw Sikorski az X-en.
Egy ilyen lépés rendkívül veszélyes lenne, a NATO 32 tagországából így valószínűleg több is megvétózná – erről Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője beszélt az M1-en. A XXI. Század Intézet vezető elemzője pedig rámutatott: a háború elnyújtása azonban sokak érdekében állhat. A fegyverszállítás jövedelmező lehet például Amerika számára is.
A háború eszkalálódása azonban mindenki számára végzetes lenne, erre az elmúlt napokban sorra hívták fel a figyelmet a szakértők.
Rotyis Bálint, a Nézőpont Intézet elemzője az Origonak arról beszélt:
a világ egyes vezető nagyhatalmait jelen pillanatban nem a józan ész vezérli, Emmanuel Marcon sincs tisztában az atomháború lehetőségével.
Franciaország egyelőre úgy tűnik hajthatatlan a kérdésben. A napokban a Mandiner hívta fel a figyelmet arra, hogy a francia hadsereg az Oroszország elleni háborúra készül. A lap hozzátette: a cél az, hogy 2027-re 30 nap alatt képesek legyenek bevetni egy körülbelül 25 ezer katonából álló hadosztályt.
A felkészülésről a kelet-franciaországi harci kiképzőközpont vezetője beszélt a Politicónak. A brüsszeli lap hozzáteszi, a tisztek nem nevezik meg a potenciális ellenséget, de a kiképzés célja valószínűleg az, hogy a csapatokat felkészítsék egy olyan ellenséggel szembeni harcra, mint Oroszország.
Kiemelt kép: NATO-gyakorlat Lengyelországban, 2024. március 4-én (Fotó: EPA/Andrzej Jackowski)