Időjárás

Érkezik a hidegfront és a fagy – térképen mutatjuk a hétvégi időjárást

Hangfelvételbotrány: Moszkva bekérette a német nagykövetet

Az orosz külügyminisztérium bekérette Németország moszkvai nagykövetét, miután egy kiszivárgott hangfelvételen német tisztek a Krími híd lerombolásának lehetőségét elemezték. A Kreml szerint a katonák beszélgetéséből kiderül, hogy a német hadsereg orosz területre irányuló csapások terveiről tárgyal. A német védelmi miniszter közölte, az ügyészség vizsgálatot indíthat a kiszivárogtatás miatt.

Alexander Lambsdorff moszkvai német nagykövet hétfőn reggel az orosz külügyminisztérium épületéhez érkezett. Bár Berlin szerint a találkozóban már korábban megegyeztek, az orosz tárca szerint a nagykövetet ők rendelték be egy nyilvánosságra került hangfelvétel miatt. Ezen német katonai vezetők elemezték, hogyan lehetne a Krími hidat Taurus rakétákkal úgy lerombolni, hogy az Berlin számára ne járjon következményekkel.

Az orosz elnöki szóvivő hétfőn kifejezte reményét, hogy

hamarosan megismerhetik annak a vizsgálatnak az eredményét, amelyet az ügyben Olaf Scholz német kancellár jelentett be.

Dmitrij Peszkov szerint a felvételből kiderül, hogy a berlini katonai tárca az orosz területre irányuló csapások terveiről tárgyal.

„Természetesen még nem tudjuk, hogy a német haderő ezt saját kezdeményezésére teszi-e. Kérdés, hogy a hadsereg mennyire irányítható, és azt mennyire ellenőrzi a kancellár, vagy hogy ez része-e a Német Szövetségi Köztársaság állami politikájának. Mindkét változat nagyon rossz, és ismét hangsúlyozza, hogy a nyugati országok közvetlen részesei az Ukrajna körüli konfliktusnak” – fogalmozott a Kreml szóvivője.

Kapcsolódó tartalom

A német védelmi miniszter közölte, hogy a kiszivárogtatás miatt az ügyészség vizsgálatot indíthat. Boris Pistorius szerint a hangfelvétel – amelynek eredetiségét nem tagadta – félrevezető, a német katonai vezetők a támadás tervezgetésével pedig csak a munkájukat végezték.

„Szerintem a tisztek azt tették, amit kell: különböző forgatókönyveken gondolkodtak anélkül, hogy valamit ténylegesen terveztek volna. Semmi kétségük sincs afelől, hogy a Taurus rakéták bevetését sem én, sem a kancellár nem engedélyezte volna. Az világos, hogy a tiszteknek a megbeszélések minden pontján egyértelmű volt:

a háborúba való belekeveredés határát nem fogják átlépni”

– nyilatkozta a tárcavezető.

Az Európai Unión belül egyre többen kongatnak vészharangokat Ukrajna miatt. Nemrég az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azt mondta, hogy Európának fel kell készülnie egy esetleges háborúra. Előtte pedig Emmanuel Macron francia elnök jelentette ki, hogy már nem lehet kizárni nyugati csapatok küldését Ukrajnába. Az ukrán elnök egyelőre a lőszerszállítások fokozását sürgette.

Kapcsolódó tartalom

„Ennek a háborúnak reménytelenné kell válnia Oroszország számára. Érezniük kell, hogy van egy erő, amely elpusztítja őket. Mi képesek vagyunk erre. Minden partnerünk tudja, hogy mire van szükség. A legfontosabb dolog a politikai akarat, hogy a szükséges szintű utánpótlást biztosítsuk. Ha ez nem történik meg, akkor az a történelem egyik legszégyenletesebb lapja lesz” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Egy ukrán tüzérségi egység viszont már helyben gyártott lövedékekkel támadja az orosz vonalakat Bahmut közelében. Bár nyugati lőszereik is vannak, azok utánpótlása az akadozó fegyverszállítmányok miatt egyre nehezebb. Kijevi jelentések szerint Ukrajnában tavaly az előző évhez képest 42-szeresére emelték a lövedékek gyártását az aknavetőkhöz.

Hétfőn az orosz védelmi tárca Szu–34-es bombázók bevetéséről osztott meg felvételeket. Jelentésük szerint ukrán katonákra mértek csapást az orosz gépek a Donyeck megyei Liman közelében, ahol egy parancsnoki állást semmisítettek meg. Kijevi beszámolók szerint a lakónegyedeket is rendszeresen érik légicsapások. Csak Zaporizzsja megyéből egy nap alatt mintegy 180 orosz támadást jelentettek, de a herszoni és a donyecki régiókban is beszámoltak civil áldozatokról.

Kiemelt kép: illusztráció

Kapcsolódó tartalom

 

Ajánljuk még