A Száhel-övezet országai a legszegényebbek közé tartoznak a világon. Az utolsó stabil államban Csádban ma 17 millió ember él, ebből 7 millióan gyakorlatilag állandó élelmiszersegélyekre szorulnak.
A helyzetet tovább rontja, hogy a szomszédból, a háborús Szudánból az elmúlt időszakban 600 ezer ember érkezett Csádba, ahol már egyébként is több százezer menekült él.
Biztonságpolitikai szakértők között egyetértés van abban, hogy a Száhel- övezet országainak kulcsszerepük van abban, hogy mekkora migrációs nyomással néz majd szembe Európa.
A térség jelenleg a Föld egyik válságzónája.
Csak 2020 óta kilenc katonai puccs volt a térségben, miközben a terror-szervezetek aktivitása is fokozódik.
A magyar kormány a Hungary Helps programban több területen is támogatja Csádot. A humanitárius segítségnyújtás mellett hamarosan magyar katonai misszió is indul az afrikai országba.
A Száhel-övezet stabilitásának erősítése az elsődleges cél
– erről a Migrációkutató Intézet elemzője beszélt.
(Fotó: M1)Sayfo Omar emlékeztetett rá, hogy Csádban már jelen van a Boko Haram terrorszervezet, amely nagyon komoly fenyegetettséget jelent a civilekre. A magyar szervezeteknek az a céljuk, hogy erősítsék a terrorizmus elleni küzdelmet és segítsenek a menekültek ellátásában.
„Ne felejtsük el, hogy a Hungary Helps is készen áll arra, hogy adott esetben egészségügyi intézményeket hozzon létre, de ez csak akkor működhet, hogyha az ott szolgáló magyar katonák valamilyen módon együttműködnek a helyi kormányerőkkel, hiszen gazdasági segítséget, humanitárius segítséget csak úgy lehet célba juttatni a rászorulóknak – ezáltal helyben maradásra ösztönözni őket –, hogyha a mindenkori államhatalommal együttműködünk” – magyarázta.
Magyarország kiemelten figyeli, hogy mi történik a Száhel-övezetben. Szijjártó Péter a héten az afrikai Malit képviselő delegációval is találkozott Törökországban.
Közösségi oldalán később azt írta, a Száhel-övezet stabilizálása, gazdaságának fejlesztése kulcskérdés Európa számára, mert csak így előzhető meg, hogy újabb és újabb migrációs hullámok induljanak meg Európa irányába.
A miniszter hozzátette, ezért is volt fontos a közvetlen párbeszéd elindítása Malival, amely szintén kulcsország a Száhel-övezet biztonsága szempontjából.
Szakértők szerint az afrikai válságzónából egyebek mellett az éhezés és az óriási politikai bizonytalanság miatt indulhatnak el milliók Európa felé. A magyar kormány álláspontja ezért az, hogy a válsághelyzeteket helyben, vagyis Afrikában kell kezelni.
Fotó: M1