Aktuális

A köztársasági elnök kiírta a választások időpontját

Resperger István szerint egy Európára kiterjedő háború gyorsan nukleáris konfliktussá fejlődne

Felelőtlennek tartja a magyar kormány azokat a kijelentéseket, amelyeket az elmúlt napokban mondott a francia elnök és az Európai Bizottság elnöke. Emmanuel Macron a hét elején nem zárta ki, hogy NATO-csapatokat küldjenek Ukrajnába, Ursula von der Leyen pedig arról beszélt, hogy fel kell készülni a háborús kockázatokra. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő úgy fogalmazott: az ilyen kijelentések csak a háború eszkalációjához vezetnek. Közben komoly feszültséget okozott, hogy a német kancellár arra utalt, francia és brit katonák kezelhetnek rakéta-célzórendszereket Ukrajnában.

Továbbra sem hajlandó Taurus rakétákat küldeni Németország Kijevnek. Olaf Scholz kancellár ezt a hét elején azzal indokolta, hogy azok működtetéséhez német katonákra is szükség lenne Ukrajnában.

„Ötszáz kilométeres hatótávolsága van a Taurus rakétáknak, ha rosszul használják, akkor konkrét célpontot érhet el Moszkvában is” – mondta Scholz, aki szerint a németek nem tehetik meg azt, amit a britek és a franciák.

A kancellár ezzel arra a titkos információra utalhatott, hogy francia és angol katonák Ukrajnában maguk vesznek részt rakéták célba juttatásában.

Kapcsolódó tartalom

Volt brit védelmi miniszter: „Scholz a rossz ember, aki rosszkor van rossz helyen”

A német kancellár megjegyzésére The Standard című lapnak reagálva az Egyesült Királyság volt védelmi minisztere azt mondta: „Scholz viselkedése megmutatta, hogy Európa biztonsága szempontjából ő a rossz ember, aki rosszkor van rossz helyen”.

Párizs hivatalosan nem kommentálta a német kancellár szavait, viszont Emmanuel Macron francia elnök pártjának egy parlamenti képviselője azt írta: a kancellár diplomáciai válságot okozott és Berlin nagyon elszigetelődött.

Kapcsolódó tartalom

Elmélyülhet a német–brit–francia diplomáciai csörte, miután a német kancellár állításait egyik érintett sem hagyta szó nélkül. A britek és a franciák ugyanis felhívták a figyelmet, hogy Olaf Scholz nagyon veszélyes dolgokat mondott – írta a Magyar Nemzet.

Csakhogy a közelmúltban nem ez volt az egyetlen a háború kiterjedésével fenyegető kijelentés a nyugati vezetőktől.

Emmanuel Macron hétfőn hatalmas vihart kavart, amikor azt mondta: nem lehet kizárni, hogy NATO-csapatokat küldjenek Ukrajnába.

Kapcsolódó tartalom

„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban” – fogalmazott a francia elnök, aki csütörtökön meg is erősítette nyilatkozatát. Szerinte minden szava kimért, átgondolt és megfontolt volt.

A hét közepén pedig Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke mondta azt, hogy fel kell készülni a háborúra. „Sürgősen újjá kell építeni, meg kell erősíteni és modernizálni kell az EU-s tagállamok fegyveres erőit” – mondta von der Leyen.

A nyugat háborús lázban ég, a vezetők kijelentései közelebb visznek bennünket a III. világháborúhoz. A magyar álláspont viszont változatlan: sem fegyvert, sem katonát nem küldünk

– erősítette meg Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a közösségi oldalán.

Kapcsolódó tartalom

Resperger István, a Szent István Biztonságkutató Központ vezetője szerint egy eszkalálódó, Európára kiterjedő háború gyorsan nukleáris konfliktussá fejlődne, márpedig ezen a téren Európa sokkal gyengébb, mint Oroszország.

„Oroszország 5900 atomfegyverrel rendelkezik, ebből 2200 a 2–10 kilotonnás, nagy hatótávolságú rakéta. Két-háromezer kilométerig ellőhetők ezek a rakéták. Az egész európai haderőnek, a franciáknak és briteknek összesen ötszáz van, tehát ez egy nagyon éles konfrontáció lehet” – véli Resperger István ezredes.

A nyugat Ukrajna-politikája a háború kiterjedésének irányába mutat – erről a Mathias Corvinus Collegium elemzője beszélt az M1-en. Kiss Rajmund szerint

a nyugat helyzete nehéz, mert évekig rengeteg pénzt és fegyvert pumpált a konfliktusba, ahelyett, hogy a magyar kormányhoz hasonlóan a béke mellett állt volna ki.

Kapcsolódó tartalom

„Fontosabb lett volna a tűzszünetre és a békére koncentrálni az európai nagyhatalmaknak, nem pedig csak a folyamatos fegyverszállításokra, mert mint látjuk, ezekkel a nyugati fegyverekkel sem tudta Ukrajna megvédeni magát. Nem tudja pótolni a katonákat, jelenleg pedig lőszerei sincsenek” – fogalmazott Kiss Rajmund.

Hozzátette: az idei EU-s és amerikai választások megnehezítik a béketárgyalások elkezdését, ezért szerinte a háború befejezéséről legfeljebb nem hivatalos egyeztetésekre lehet számítani.

A kiemelt kép illusztráció. A képen: Olaf Scholz német kancellár, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Emmanuel Macron francia elnök (b-j) az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcsértekezletén, Brüsszelben 2022. június 23-án. (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Ajánljuk még