Scholz, aki Rómában tartózkodik, és a Vatikánban magánkihallgatáson Ferenc pápa is fogadta, a dpa hírügynökségnek az esetleges külpolitikai következményeket tudakoló kérdésére válaszolva „nagyon komoly ügynek” nevezte a fejleményt, amelyet „nagyon gondosan, nagyon intenzíven és nagyon gyorsan tisztázni kell”.
Német parlamenti képviselők követelték az orosz RT televízió által nyilvánosságra hozott hangfelvétel körülményeinek tisztázását, amelyen állítólag a Bundeswehr főtisztjei megvitatták német Taurus rakéták Ukrajna által történő felhasználásának lehetőségét.
„Ha ez a történet igaz, akkor ez egy rendkívül problematikus eset”
– mondta Konstantin von Notz, a Bundestag parlamenti ellenőrző bizottságának elnöke az RND hírügynökségnek nyilatkozva.
A német védelmi minisztérium vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy valóban lehallgattak-e bizalmas beszélgetéseket – tájékoztatta a tárca szóvivője a dpa hírügynökséget. Margarita Szimonján, az RT orosz televízió főszerkesztője pénteken tette közzé négy német főtiszt nevét és félórás bizalmas beszélgetésük átiratát.
Az újságíró szerint a beszélgetés február 19-én történt, és Torsten Grefe ezredes, a Bundeswehr légierejének hadműveleti és hadgyakorlatokért felelős osztagának parancsnoka, Ingo Gerhartz altábornagy, a légierő felügyelője, valamint a Bundeswehr űrparancsnoksága légi műveletek központjának két munkatársa vett részt benne.
A Szimonján által közzétett átirat szerint a magas rangú német tisztek a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő híd felrobbantásáról tárgyaltak.
Azon a napon, amikor Olaf Scholz azt mondta, hogy a NATO sem jelenleg, sem a jövőben nem vesz részt az ukrajnai háborúban, a tisztek azt vitatták meg, hogy miként lehetne Taurus rakétákkal lerombolni a Krími hidat, anélkül, hogy ennek következményei lennének a német hatóságokra nézve, és ehhez hány rakétára lenne szükség.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő magyarázatot követelt a német hatóságoktól a lehallgatott beszélgetésről, és kijelentette, hogy a magyarázat megtagadása egyenlő lenne a beismeréssel.
Kiemelt kép: Olaf Scholz német kancellár (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Giuseppe Lami)