A testület szerint 2023-ban, 332 olyan fenyegetésről érkezett jelentés, amely potenciálisan terrorizmushoz vagy szélsőségességhez kapcsolódott, míg 2022-ben 236 ilyen jellegű tájékoztatást kaptak.
Az emelkedést az OCAM az olyan eseményeknek tulajdonítja, „amelyek erős érzelmeket váltanak ki, és cselekvésre késztethetik a szélsőségeseket”. A jelentés szerint például ilyen a gázai háború, továbbá a két svéd futballszurkoló ellen, október 16-án Brüsszelben elkövetett merénylet.
Az OCAM-hoz beérkezett 332 bejelentés 55 százaléka alacsony szintű fenyegetésnek minősült, míg fenyegetések valamivel több mint egyharmadát közepes súlyúnak értékelték.
Az bejelentések 7 százaléka nagyon súlyos besorolást kapott. Az OCAM feladata, hogy elemezze a fenyegetésekről szóló jelentéseket, mielőtt 1-től 4-ig terjedő skálán megállapítja a fenyegetettség fokát.
A testület azt is közölte, hogy a legtöbb fenyegetés magányos elkövetőkkel volt kapcsolatos. „A legtöbb ilyen személynek nincs kapcsolata terrorista vagy szélsőséges csoportokkal” – magyarázta az OCAM.
Kapcsolódó tartalom
A bejelentések több mint 40 százaléka iszlamista szélsőségességgel állt összefüggésben, míg a többi esetben nem lehetett az „ideológiai dimenziót” meghatározni. „Ezekben az esetekben gyakran a személyes sérelmek vagy pszichológiai probléma a fő mozgatórugó” – álla jelentésben.
A fenyegetések kis része – 5 százaléka – a jobboldali szélsőségességhez kapcsolódott. A baloldali szélsőségességből származó fenyegetések száma nagyon korlátozott volt.
Az OCAM kifejtette, hogy a célpontok elsősorban konkrét személyek, majd őket követik a biztonsági szolgálatok, politikai intézmények, középületek, a lakosság és egyes közösségek.
A fenyegetéseket leggyakrabban telefonon és e-mailben, valamint névtelen levelekben jelentik be. Tavaly a legtöbbet a közösségi médiában és üzenetküldő alkalmazásokon keresztül küldték.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Shutterstock)