Aktuális

A köztársasági elnök kiírta a választások időpontját

Uniós biztos: A jogállamisági jelentések célja a jogállamiság kultúrájának növelése

A tagállamokkal és a civil társadalommal folytatott párbeszéd és konzultációk alapján készített éves jogállamisági jelentések célja, hogy növeljék a jogállamiság kultúráját minden tagállamban – jelentette ki Didier Reynders igazságügyi uniós biztos az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerdán.

Az Európai Bizottság 2023-as jogállamisági jelentéséről folytatott EP-vitán Reynders hangsúlyozta, a brüsszeli testület az éves jogállamisági jelentést jól megállapított módszer szerint, objektív és egyenlő bánásmód mellett, sok forrásból származó információk alapján készíti.

Kapcsolódó tartalom

Elmondta, a jelentés nem cél, hanem kiindulási pontot jelent a jogállamisági elvárásoknak való megfeleléshez. A megállapítások szerint a tagállamoknak többet kell tenniük, hogy megfeleljenek a normáknak. A megfelelés érdekében az uniós bizottság egyes esetekben jogsértési lejárások indításához folyamodik, máskor uniós bírósághoz fordul, ha szükséges – mondta. Megjegyezte: Magyarország a helyreállítási alapból egyetlen forintot sem kapott, és nem kap, ameddig bizonyos reformokat végre nem hajt. Az uniós források védelmét szolgáló feltételességi mechanizmus az ország esetében változatlanul érvényben van – tette hozzá.

Közölte továbbá, az elmúlt években bemutatott jogállamisági jelentések bizonyítják, hogy azok valódi mozgatói voltak a pozitív tagállami reformoknak. Emlékeztetett, a tagállamoknak egyéves kereten belül kell javulást elérniük az ajánlásoknak megfelelően, a legutóbbi jelentés szerint az eredmények javultak – mondta.

Tájékoztatása szerint az uniós bizottság január eleje óta folytat konzultációkat a tagállami érintettekkel és kész arra, hogy az ötödik jelentését június elején elfogadja.

Kapcsolódó tartalom

Fontos, hogy támogassuk a jogállamiság kultúráját az egész Európai Unióban” – tette hozzá az uniós biztos.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a vita során elmondott felszólalásában azt mondta: ahogy közeleg a parlamenti ciklus vége, beszélni kell arról, hogy mi a gond ezzel az egész jogállamisági cirkusszal.

Kijelentette: az Európai Bizottság és az uniós parlament megközelítése elvi szempontból hibás. Az olyan kérdések, mint az élet, a halál, a család, a házasság vagy a gyermeknevelés évezredes normákból fakadnak. Szorosan kapcsolódnak a vallási meggyőződéshez, és az ember természetfelettihez való viszonyához is – részletezte.

Nyilvánvaló, hogy ezek érzékeny, sokszor megosztó kérdések. Az viszont teljesen biztos, hogy az Európai Parlamentnek nem feladata, hogy ilyen létfontosságú morális ügyekben döntéseket hozzon” – fogalmazott.

Az ilyen ügyekben való döntés a tagállamok szuverén joga, összhangban a nemzeti alkotmányokkal, hagyományokkal és hitvallásokkal. Továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy különböző tagállamokban különböző vélemények létezhetnek ezekben a kérdésekben, amelyeket tiszteletben kell tartani – húzta alá.

Kapcsolódó tartalom

Teljesen hibás megközelítés, hogy politikai és morális vitákat jogi vitáknak álcáznak és mindenféle szankciókkal sújtják azokat, akik a hagyományos értékeket védik” – fogalmazott.

Brüsszelnek abba kell hagynia a radikális baloldali ideológia és világnézet agresszív terjesztését, ez ugyanis tönkreteszi a tagállamok közötti együttműködés lehetőségeit – tette hozzá felszólalásában Hidvéghi Balázs.

Ajánljuk még