Gyász

Elhunyt a Ferencváros Európa-bajnok és KEK-győztes vízilabdázója

Macron után Ursula von der Leyen is háborúról beszél: az elemző szerint egyre nagyobb a kockázat

Emmanuel Macron után Ursula von der Leyen is a háborúról beszélt. Az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament ülésén azt mondta: az uniónak fel kell készülnie a háborús kockázatokra. A beszéd alig két nappal azután hangzott el, hogy a francia elnök nem zárta ki nyugati katonák Ukrajnába küldését. Emmanuel Macron szavai óriási felháborodást okoztak. Orbán Viktor miniszterelnök kedden a V4-es csúcson megerősítette: Magyarország nem küld fegyvert és katonát sem Ukrajnába.

A háború talán még nincs az Európai Unió küszöbén, de fel kell rá készülni – közölte az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban. Ursula von der Leyen azt mondta: képesnek kell lenni megvédeni az európai értékeket.

Kapcsolódó tartalom

„Sürgősen újjá kell építeni, meg kell erősíteni és modernizálni kell az európai uniós tagállamok fegyveres erőit. Az elmúlt években sok illúzió szertefoszlott. Köztük az is, hogy a béke állandó” – mondta Ursula von der Leyen.

Az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber arról beszélt: az unió nem mutathat gyengeséget,

Ukrajna nem bukhat el, és a háború megelőzésének legjobb módja a felkészülés.

Kapcsolódó tartalom

Nicola Procaccini, az Európai Konzervatívok és Reformerek társelnöke viszont arra hívta fel Ursula von der Leyen figyelmét, hogy

az Európai Unió érdekei nem mindig egyenlők az Egyesült Államok érdekeivel.

A Fidesz EP-képviselője egyedüliként szólalt meg a béke hangján. Gál Kinga azt mondta: Magyarország támogatja a közös védelmi politikát és az ipar megerősítését, elismeri Ukrajna szuverenitását és jogát az önvédelemhez, de visszautasítja, hogy azért támadják, mert békét akar.

Kapcsolódó tartalom

„Következetesen kiállunk amellett az álláspontunk mellett, hogy béketárgyalásokra van végre szükség, mert csak ez vethet véget a pusztításnak, az emberi áldozatoknak, és nem újabb és újabb, és erősödő fegyveres retorikára, háborús retorikára és fegyverszállításra van szükség” – hangsúlyozta Gál Kinga.

Európában erősödnek a háborúpárti gondolatok. Emmanuel Macron francia elnök hétfőn arról beszélt:

nem szabad kizárni a lehetőségét, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába.

„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban” – mondta Emmanuel Macron.

Kapcsolódó tartalom

Emmanuel Macron szavaitól majdnem minden európai vezető elhatárolódott.

Moszkva is közölte:

a nyugati katonák küldése közvetlen összecsapáshoz fog vezetni a NATO és Oroszország között.

„Ebben az esetben a NATO és Oroszország közötti konfliktus nemhogy lehetséges, hanem elkerülhetetlen. Ezt így fogjuk értékelni” – hangsúlyozta a Kreml szóvivője.

Nincs olyan terv, hogy harcoló csapatokat küldjünk a háború sújtotta országba – hűtötte a kedélyeket a NATO-főtitkár. Jens Stoltenberg azt mondta:

a NATO-katonák küldéséhez az összes tagállam egyhangú támogatására van szükség.

A háborúpárti szólamba a lett védelmi minisztérium szóvivője is becsatlakozott, kijelentve: alapvetően nem ellenzik a szárazföldi csapatok bevetését Ukrajnában, és fontolóra vennék a részvételét, ha a NATO megállapodásra jutna a kérdésben.

Kapcsolódó tartalom

Orbán Viktor viszont kedden, a V4-ek találkozóján megerősítette:

Magyarország nem küld sem fegyvert, sem katonát a konfliktusba, és ragaszkodik a mielőbbi a tűzszünethez és a béketárgyalásokhoz.

A vezető nyugat-európai politikusok eltökéltek amellett, hogy béke helyett tovább mélyítsék az orosz–ukrán háborút – mondta a Századvég elemzője az M1-en. Palóc André kiemelte:

Orbán Viktor az egyetlen józan hang Európában,

mert folyamatosan a tűzszünet és a béke fontosságát hangsúlyozza.

Kapcsolódó tartalom

„Úgy tűnik, hogy folyamatosan egymást hergelve a szereplők valamennyi oldalról megpróbálják ezeket a háborús eseményeket mélyíteni. Azt gondolom, hogy a kockázatok növekednek minden egyes alkalommal, amikor ilyen kijelentések elhangoznak, és ennek biztosan nem lehet Európa a nyertese” – magyarázta Palóc André, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője.

Elemzők szerint

ha a nyugat csapatokat küld Ukrajnába, az azt jelenti, hogy a katonákat küldő ország belép a háborúba,

ami a konfliktus kiterjedésével és egy nukleáris háború veszélyével fenyegetne.

Kiemelt kép: illusztráció

Ajánljuk még