Ukrajna támogatásáról tárgyalt húsz ország vezetője hétfőn Párizsban. A megbeszélés után Emmanuel Macron francia elnök azt mondta:

nem szabad kizárni annak a lehetőségét, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába.

„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban” – jelentette ki Emmanuel Macron. Azzal indokolta szavait, hogy Oroszország veresége elengedhetetlen Európa biztonságához.

Moszkva reakciója nem váratott magára. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta:

Ha a Nyugat katonákat küld Ukrajnába, az közvetlen összecsapáshoz vezet a NATO és Oroszország között.

„Ebben az esetben a NATO és Oroszország közötti konfliktus nemhogy lehetséges, hanem elkerülhetetlen. Ezt így fogjuk értékelni” – közölte Dmitrij Peszkov.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese pedig durva szavakkal intette megfontoltságra Emmanuel Macront.

A francia elnök szavai Európa-szerte felháborodást keltettek.

Franciaországban a baloldal és a jobboldal egyaránt elítélte azokat. Marine Le Pen (Nemzeti Tömörülés) azt mondta: „Emmanuel

Macron a hadvezért játssza, de a gyermekeink életéről beszél ilyen hanyagsággal.”

Jean-Luc Mélenchon (Engedetlen Franciaország) korábbi baloldali EP-képviselő pedig őrültségnek nevezett egy Oroszország elleni háborút.

Nincs olyan terv, hogy harcoló csapatokat küldjünk a háború sújtotta országba – reagált a NATO-főtitkár. Jens Stoltenberg azt mondta,

a NATO-katonák küldéséhez az összes tagállam egyhangú támogatására van szükség.

„Aggodalomra ad okot Macron elnök bejelentése, ezért is nagyon fontos, hogy Magyarország fenntartsa álláspontját: nem küld fegyvert Ukrajnába, ragaszkodik a tűzszünethez és a béketárgyalásokhoz” – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.

A Prágában tárgyaló Orbán Viktor úgy fogalmazott: a magyar álláspont változatlan, mielőbbi béketárgyalásra van szükség, mert e nélkül a háborúnak nem lesz vége.

„A magyar álláspont az világos, mi nem küldünk fegyvert Ukrajnába, se katonával, se katona nélkül.

Viszont minden segítséget megadunk, ami ezen innen van. Humanitárius segítséget, harctéri orvosoknak, nem fegyveres orvosoknak a kiképzését, a menekültek befogadását, az ukrán energiarendszer működtetését, helyreállítását és sorolhatnám tovább” – részletezte Orbán Viktor miniszterelnök.

A vezető nyugat-európai politikusok eltökélték magukat amellett, hogy béke helyett tovább mélyítsék az orosz–ukrán háborút – erről beszélt a Századvég elemzője az M1-en. Palóc André kiemelte:

Orbán Viktor az egyetlen józan hang Európában,

mert folyamatosan a tűzszünet és a béke fontosságát hangsúlyozza.

„Úgy tűnik, hogy folyamatosan egymást hergelve a szereplők valamennyi oldalról megpróbálják ezeket a háborús eseményeket mélyíteni. Azt gondolom, hogy itt a kockázatok növekednek minden egyes alkalommal, amikor ilyen kijelentések elhangoznak, és ennek biztosan nem lehet Európa a nyertese” – hangsúlyozta Palóc André, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője.

Ha nyugati szárazföldi csapatok jelennek meg Ukrajnában, akkor az azt jelenti, hogy a katonákat küldő ország belépett a háborúba

– erről a Kossuth Rádióban beszélt a Mathias Corvinus Collegium elemzője, Somkuti Bálint.

„Itt nincs arról szó, hogy a csapatok csak kiképzésben vesznek részt vagy támogatják az ukránokat. Ezt az oroszok döntik el, akármilyen furcsán is hangzik, hogy ők ezt hadviselő félnek tekintik vagy sem. Egyébként ki is jelentették, hogy annak fogják tekinteni” – magyarázta Somkuti Bálint.

A háború még nincs az Európai Unió küszöbén, de fel kell készülni.

Sürgősen újjá kell építeni, meg kell erősíteni és modernizálni kell a tagállamok fegyveres erőit – mondta az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban. Ursula von der Leyen kijelentette: biztosítania kell a megfelelő mennyiségű eszközt és a technológiai fölényt is a védelmi ipar megerősítésével.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Reuters pool/Gonzalo Fuentes