Aktuális

Kettészakad ma az ország – térképen mutatjuk, milyen idő várható

Macron kijelentése után sorra jelentik be a világ vezetői, hogy nem küldenek katonákat Ukrajnába

| Szerző: hirado.hu
Nincs ugyan konszenzus csapatok Ukrajnába küldéséről, de a lehetőséget nem lehet kizárni – erről a francia elnök beszélt Párizsban, miután 20 ország vezetőjével egyeztetett az Ukrajnának szánt támogatásról. A nyilatkozat nagy port kavart: az európai vezetők sorra jelentik be, hogy nem terveznek harcoló alakulatokat vezényelni Ukrajnába. A felvetést Magyarország mellett eddig Németország, Svédország, Szlovákia, Spanyolország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Lengyelország és Csehország is határozottan elutasította.

Több mint hetven gyereket evakuáltak a hétvégén az ukrán hatóságok a frontvonal közvetlen közelében fekvő településekről, Donyeck megye ukrán ellenőrzés alatt lévő területén. A „fehér angyaloknak” nevezett rendőri különítmény átmenetileg a harcoktól távolabb eső településeken helyezi el a kicsiket.

Kapcsolódó tartalom

Közben az ukrán hadsereg egységei a frontvonal több szakaszán is újabb védvonalakat építenek ki. A külföldi fegyverszállítmányok késlekedése miatt takarékoskodniuk kell a munícióval, ezért átmenetileg a védekezésre rendezkednek be.

A lőszerhiányt enyhítené Csehország kezdeményezése, amelynek keretében tüzérségi lőszereket vásárolnának Ukrajnának,

és amelyhez már 15 ország, köztük Hollandia és Lengyelország is csatlakozott. Egyebek mellett erről is szó volt hétfőn Párizsban, ahol több mint 20 ország vezetői egyeztettek az Ukrajnának nyújtandó támogatásról.

Kapcsolódó tartalom

A találkozó után a házigazda francia elnök kijelentette: Párizs fenntartja a „startégiai bizonytalanságot” azaz nem tudja kizárni, hogy a jövőben esetleg katonákat vezényeljen Ukrajnába.

„Kötetlen és közvetlen hangnemben beszéltünk mindenről. Abban nem volt egyetértés, hogy hivatalos formában csapatokat küldjünk Ukrajnába. De folyamatában tekintve, semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban” – fogalmazott Emmanuel Macron.

Ha a nyugati országok harcoló alakulatokat vezényelnének Ukrajnába, az közvetlen katonai összecsapáshoz vezet Oroszország és a NATO között

– így reagált az elhangzottakra a Kreml szóvivője.

Kapcsolódó tartalom

„Ebben az esetben már nem valószínűségről, hanem elkerülhetetlenségről kell beszélnünk. Így fogjuk értékelni a dolgot. És az érintett az országoknak is így kellene tenniük. Tisztában kell lenniük a felelősségükkel és át gondolniuk, hogy ez-e a valós érdekük” – hangsúlyozta Dmitrij Peszkov.

A francia elnök kijelentése után számos európai NATO-tagállam vezetője sietett közölni, hogy nem tervez katonákat küldeni a háborúba.

Kapcsolódó tartalom

„Megvitattuk a támogatás különféle formáit, és egy remek vita során megerősítettük, hogy továbbra is érvényes az, amiben már korábban megállapodtunk: tehát az európai vagy NATO-országok nem fognak szárazföldi egységeket küldeni ukrán területre” – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár.

„Nem értünk egyet ezzel, szerintünk inkább a hadianyag-szállítás felgyorsítására kell összpontosítanunk, ez az, ami sürgős” –közölte a spanyol kormányszóvivő.

Kapcsolódó tartalom

„A NATO szövetségesek minden szükséges támogatást megadnak Ukrajnának, de semmilyen formában nem tervezik azt, hogy harcoló alakulatokat küldjenek a frontra” – jelentette ki a Szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg.

Emmanuel Macron nyilatkozata a francia belpolitikában is hullámokat vert.

Miközben az ellenzéki pártok hevesen bírálták az elnököt, a külügyminiszter a Nemzetgyűlésben pontosította az elhangzottakat. Szerinte az elnök olyan támogatási műveletekre gondolt, mint az aknamentesítés vagy a kibervédelem, tehát a katonák jelenléte nem jelentene konkrét hadviselést.

Kiemelt kép: Emmanuel Macron francia elnök megnyitóbeszédet mond az Ukrajna megsegítésére összehívott támogatói konferencián a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2024. február 26-án. ( Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Gonzalo Fuentes)

 

Ajánljuk még