Napra pontosan két évvel ezelőtt, 2022. február 24-én orosz tankok és katonai teherautók oszlopa haladt át az Oroszország által megszállt Krím-félsziget és Ukrajna közötti átkelőhelyen.

Ezt megelőzően, Vlagyimir Putyin orosz elnök rendkívüli tévébeszédben jelentette be, hogy katonai műveletet rendelt el a kelet-ukrajnai szakadár területek orosz lakosságának védelmében.

„Úgy döntöttem, különleges katonai műveletet indítok azzal a céllal, hogy megvédjem mindazokat, akik nyolc éve szenvedik el a kijevi rezsim bántalmazását és népirtó akcióit. Arra törekszünk, hogy demilitarizáljuk és nácitlanítsuk Ukrajnát, és bíróság elé vigyük azokat, akik elkövették a véres bűncselekményeket” – fogalmazott akkor az orosz elnök.

A nyilatkozat után percekkel rakéták csapódtak be Kijevben, találat érte a katonai hírszerzés épületét és több lakóház is megrongálódott.Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hadiállapotot hirdetett, és felszólította az embereket, hogy ragadjanak fegyvert.

„Fegyvert adunk mindenkinek, aki képes megvédeni országunk szuverenitását. Ukrajna jövője a polgároktól függ” – hangsúlyozta első nyilatkozatában Zelenszkij.

Az ENSZ adatai szerint a háború kezdete óta több mint 14 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, ami Ukrajna lakosságának csaknem egyharmada. Pontos adatok arról nincsenek, hogy hány ukrán és orosz katona vesztette életét az elmúlt két évben, de amerikai katonai elemzők adatai szerint

ez a szám már a félmilliót is meghaladja.

Közben a harctéren egyre elkeseredettebb harcok folytak. Az elmúlt nyáron az ukrán hadsereg offenzívába lendült, hogy visszaszerezze azokat a területeket, amelyek orosz ellenőrzés alá kerültek, de ezek a kezdeményezések lényegében kudarcba fulladtak.

Ezeket a többi között azzal magyarázzák, hogy a nyugatról érkezett tankok és más fegyverek nagy része nem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket: a nem megfelelően vagy gyorstalpalón kiképzett ukrán katonák, a kevés lőszer, illetve a karbantartás hiánya miatt használhatatlanná vált a fegyverek nagy része.

Oroszország pedig az utóbbi hónapokban kihasználta az akadozó fegyverellátást, és jelentős előrenyomulást hajtott végre a fronton. Az ukránok pedig súlyos veszteségeket szenvedtek el közben.

Az elmúlt héten Avgyijivka esett el, ez az oroszok legnagyobb eredménye tavaly május óta, amikor Bahmutot sikerült elfoglalniuk. Elemzők szerint a rendkívül intenzív orosz támadásoknak köszönhetően az elkövetkező időszakban

még több olyan térség lesz, ahonnan az ukránoknak vissza kell vonulniuk.

Az ukrán hadsereg jelenleg súlyos fegyver és lőszerhiánnyal küszködik, annak ellenére hogy Volodimir Zelenszkij folyamatosan ígéretet kap újabb és újabb segélyekre az Európai Uniótól, az Egyesült Királyságtól, az Egyesült Államoktól és Kanadától.

Közben viszont egyre többen tiltakoznak az újabb fegyver és anyagi segítség ellen. Pénteken este Berlinben a német parlament előtt vonultak fel azok, akik szerint véget kell vetni Ukrajna támogatásának.

„A fegyverek nem nyújthatnak megoldást, el kellene kezdeni tárgyalni. Sokan gondoljuk így de sajnos a kormányunk még nincs ezen a véleményen” – mondta egy berlini tüntető.

Békét sürgetett Ukrajnában António Guterres ENSZ-főtitkár a Biztonsági Tanács ülésén. A testületet az ukrajnai háború kitörésének második évfordulója alkalmából hívták össze. A főtitkár úgy fogalmazott: legfőbb ideje a békének, egy igazságos békének, amely az ENSZ alapokmányán, a nemzetközi jogon és a közgyűlés határozatain nyugszik.

Kiemelt kép forrása: M1