Illegális bevándorlók foglalták el a belgrádi buszpályaudvar környékén levő padokat. Arra vártak, hogy utasításokat kapjanak az embercsempészektől, merre folytassák az útjukat.
„Nagyon örülök annak, hogy elértem Szerbiát. Azért akarok az Európai Unióba menni, mert ott jobb életkörülményekre számítok” – mondta egy afgán migráns.
Egy másik, szintén Afganisztánból érkező illegális bevándorló is minél előbb továbbindulna. Neki azonban még várnia kell arra, hogy valaki pénzt küldjön neki. Azt mondja: az embercsempészekről neki nincs jó tapasztalata.
„Mindenről hazudtak nekünk. Elvették a pénzünket, a telefonomat. Nem szabad hinni nekik, nincsenek neveik, hamis azonosságokat használnak, maffiaként működnek” – panaszkodott az afgán férfi.
Migránsok a brüsszeli Bevándorlási Hivatal előtti Maximilien Parkban, 2018. június 15-én. (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)Európába folyamatosan érkeznek az illegális bevándorlók, ám az útvonalaik változnak.
Ez jól látszik a Frontex adataiból is. A nyugat-balkáni országokban januárban 740 illegális határátlépési kísérletet jegyeztek fel. Máshol viszont megsokszorozódott az illegális bevándorlók száma.
A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken például januárban 6600-nál is több migráns próbált bejutni az unió területére, ez 48 százalékkal több, mint decemberben, és tízszer annyi, mint egy éve.
Brüsszelben évek óta téma a migráció kezelése, ugyanis az EU a migrációs paktumot látja legjobb megoldásnak a problémára.
Ezt tavaly év végén fogadták el, miután a tagállamok, az EP és az Európai Bizottság tárgyalódelegációi – maratoni egyeztetés után – politikai megállapodásra jutottak valamennyi eleméről.
A teljes egyetértés azonban elmaradt, Magyarország és Lengyelország valamennyi jogszabályt elutasította.
Roberta Metsola az Európai Parlament elnöke történelmi jelentőségű döntésnek nevezte a paktum elfogadását, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azonban közölte: az egyezség mindennel ellentétes, amit Magyarország képvisel.
„Ez a csomag elemiben és egészében is teljesen ellentétes azzal, amit mi képviselünk”
– világított rá Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.
Azóta már elkészült a végleges jogszabály szövege, amit a tagállamok nagykövetei múlt héten el is fogadtak, az Európai Parlament illetékes szakbizottsága, a LIBE pedig szerdán szavaz róla.
A migrációs paktum az egyik legmegosztóbb uniós jogszabály, amelyről már hét éve tárgyalnak.
A tervezett migrációs paktum ellen közben Európa-szerte egyre nagyobb az ellenállás – erről a közmédia brüsszeli tudósítója beszélt. Baraczka Eszter azt mondta: most több mint 200 egyetemi oktató és hallgató indított kampányt, mert nem értenek egyet a brüsszeli tervekkel.
Nem elégedettek egyébként az EP-ben sem legfőképpen a baloldalon, ők úgy érzik, hogy számos ponton engedményt kellett adniuk a tagállamoknak, így azután maga a jogszabálycsomag túlságosan is szigorú a menedékkérőkkel szemben. Hasonló okokból tiltakoznak az egyetemi oktatók is, ők azt mondják, hogy a határokon elvégzett szűrés tömeges letartóztatásokhoz vezet majd, és rengeteg szenvedést fog hozni a menedékkérőknél – számolt be a Híradót tudósító Baracka Eszter.
„Hegyek vajúdnak és egér fog születni”
– állapította meg Orbán Viktor miniszterelnök.
Magyarország a kezdetektől ellenzi a paktumot, részben a kötelező szolidaritási elem miatt, részben pedig azért, mert az továbbra sem megállítani szeretné a migrációt, hanem arra ösztönözné a bevándorlókat, hogy elinduljanak Európa felé.
A migrációs paktumot ennek ellenére, várhatóan szerdán elfogadja majd az Európai Parlament illetékes szakbizottsága. Ezután pedig már csak két szavazás választja el attól, hogy még idén életbe lépjen.
Kiemelt kép: Migránsok a brüsszeli Bevándorlási Hivatal előtti Maximilien Parkban, 2018. június 15-én. (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)