„Az EU-s vezetők reakciója a Tucker Carlson-interjúra kiszámítható volt. Bármit is kérdezett és mondott volna, követelték volna, hogy szankciókkal sújtsák. Az uniós intézményrendszer nagyon szelektív a sajtószabadság értékének fenntartásában. Mindig készek elhallgattatni azokat a hangokat, amelyeket nem akarnak hallani” – fogalmazott Frank Füredi, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli irodájának igazgatója a hirado.hu-nak adott válaszában.
Az MCC Brussels igazgatója azzal kapcsolatban válaszolt lapunknak, hogy az orosz elnökkel készült interjú miatt a liberális médiában már Tucker Carlson megbüntetését kezdték szorgalmazni.
Noha az orosz elnök az ukrajnai háború kitörése óta először adott interjút nyugati újságírónak, a beszélgetés nyilvánosságra kerülése előtti napokban már az amerikai újságíró esetleges szankcionálása és az interjú letiltása jelentették a legégetőbb kérdéseket az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján.
A Bizottságnak a liberális újásgírók visszatérő kérdéseire adott válaszaiból azonban kiderült, hogy mindkét lehetőségnek csekély a valószínűsége. Az egyes személyek szankciós listára vételéről a Hungarian Conservative azt írta: egy személy szankciós listára vételéhez „bizonyítékokat kell benyújtani a Külügyi Szolgálatnak (EAS) felülvizsgálatra”. Amennyiben a szerv elegendőnek ítéli meg, akkor az Európai Tanács elé terjeszthető az ügy, ahol pedig a tagállami vezetők hozzák meg a végső döntést.
„Mindehhez bizonyítékra van szükség, hogy Carlson kapcsolatban áll Oroszország ukrajnai agressziójával, és jelenleg ilyen bizonyíték nem áll rendelkezésre” – tették hozzá.
Kapcsolódó tartalom
Habár az interjú megjelenését követően csillapodtak a kedélyek, a beszélgetés kapcsán az Európai Bizottság továbbra is úgy nyilvánult meg, hogy az csupán egy propagandaanyag, amely dezinformációkat tartalmaz A brüsszeli testület szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a „már jól ismert hazugságait” ismételte meg a háború és Ukrajna kapcsán, valamit a nyugati világgal szembeni ellenséges álláspontjának adott hangot, amihez Tucker Carlson biztosított neki felületet.
A brüsszeli narratíva
Az Európai Bizottság álláspontjával összhangban jelentetett meg részletes cikket a Politico is, amely arról írt, hogy Carlson nem hozott semmi újat, nem tett fel felkavaró kérdéseket az orosz elnöknek, aki így „teljes mértékben kihasználta a lehetőséget, hogy elültesse a kétségek magvait Amerika Ukrajnának nyújtott segítségével és az amerikai politikai rendszerrel kapcsolatban”.
A brüsszeli portál szerint ráadásul az interjú lehetőségével Putyin elnök éppen az amerikai elnökválasztás előtt „szerzett korlátlan hozzáférést az amerikai közönséghez”, aki egyértelműen szívesebben látná Donald Trumpot az Egyesült Államok élén, mint a jelenlegi elnököt, Joe Bident.
Noha az orosz elnök valóban a nyugati narratívától teljesen eltérő álláspontot jelenített meg az ukrajnai háborúval kapcsolatosan, amelyet szerinte a másik fél robbantott ki 2014-ben, Oroszország pedig 2022-ben azért rohanta le szomszédját, hogy véget vessen a háborúnak, a portál azt is a beszélgetés negatívumai közé sorolta, hogy Elon Musk (többek között a Tesla és az X tulajdonosa) személyéről pozitívan nyilatkozott.
Szűretlen tartalom?
Az interjú megjelenése előtt már a liberális politika is nemtetszését fejezte ki. A Hungarian Conservative hasábjain megjelent írás kiemelte a hazánkkal szemben megingathatatlanul kritikus Guy Verhofstadt liberális európai parlamenti képviselőt, aki úgy fogalmazott:
„Mivel Putyin háborús bűnös, és az EU szankciókkal sújtja mindazokat, akik ebben segítik őt, logikusnak tűnik, hogy a Külügyi Szolgálat is megvizsgálja az ő ügyét.”
A beszélgetés megjelenése után pedig Verhofstad már egyenesen azért aggódott, hogy Vlagyimir Putyin „megkérdőjelezhetetlenül és szűretlenül terjeszt hazugságokat”.
Valamint Luis Garicano volt európai parlamenti képviselő megnyilatkozására is emlékeztettek, aki a Newsweek-nek jelentette ki a következőket Carlsonról:
„Ő már nem újságíró, hanem az európai földön lévő legszörnyűbb, a békénkre és biztonságunkra legveszélyesebb rezsim propagandistája.”
Azonban mint arról az MTI is beszámolt, a Carlson-interjú hírére Putyin több tucatnyi megkeresést kapott a világ vezető médiumaitól. Dimitrij peszkov állami szóvivő elmondta, hogy „egyebek között az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, Ausztria és Ausztrália médiája részéről érkezett hasonló kérelem Moszkvába”. Ugyanakkor „nyilvánvaló okokból most nem lesz több interjú, de a Kreml – a jövőre való tekintettel – minden kérést szem előtt tart”. Az orosz elnökkel készült interjút a megjelenését követő fél nap alatt már több mint százmillióan nézték meg az X-en.
Kiemelt kép: Frank Füredi (Füredi Ferenc) magyar származású brit szociológus
MTI Fotó: Marjai János