Aktuális

Busszal ütközött egy személyautó az autópályán, egy ember súlyosan megsérült

Az amerikai elemző megvilágította, mi várhat Zelenszkijre a fegyveres erők főparancsnokának leváltása után

| Szerző: hirado.hu
Van rá esély, hogy Oroszország jelentős offenzívát indít a közeljövőben, de nem kizárt, hogy a minap leváltott ukrán főparancsnok, Valerij Zaluzsnij megelőzi őket és maga taszítja le Volodimir Zelenszkijt az ország éléről. A fegyveres erők új főparancsnoka pedig aligha fogja megvédeni az elnököt – írja Stephen Bryen amerikai elemző, nemzetbiztonsági szakértő. Bryen úgy véli, hogy Zelenszkij elnök az új mozgósítási törvénnyel maga ellen fordíthatja az ukrán elitet.

„Volodimir Zelenszkijnek végül sikerült kirúgnia Valerij Zaluzsnij tábornokot. A Kijevből érkező jelentések szerint Zaluzsnij ezúttal elfogadta a parancsot, és megköszönte az ukránok áldozatos munkáját.

Zelenszkij most a hadsereg Zaluzsnijhoz hű felsőbb vezetőinek többségét fogja kirúgni. Szirszkij kiválasztása némileg kockázatos, ugyanis Szirszkij és Zaluzsnij barátok”

– fogalmazott Stephen Bryen a Weapons and Strategy (Fegyverek és stratégia) nevű katonai weboldalon megjelent elemzésében.

Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka (j) és utódja, Olekszandr Szirszkij vezérezredes (k) egy kijevi kitüntetési ünnepségen 2024. február 9-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. (Fotó: MTI/AP/Ukrán Elnöki Sajtóiroda)

Bryan – aki korábban a washingtoni szenátus külügyi bizottságának a Közel-Keletért felelős albizottságában volt igazgató, sőt egy ideig az amerikai védelmi miniszter politikai helyetteseként is dolgozott – hozzáteszi: „Szirszkij nem a győzelmek eléréséről híres. Ő egy idősebb (58 éves), nehézkes tábornok, aki most a szárazföldi csapatok parancsnoka lett. Azoké a szárazföldi csapatoké, amelyek az arcvonal mentén vesztésre állnak”.

Kapcsolódó tartalom

Bryen úgy véli, senki sem tudja biztosan megmondani, hogy Zelenszkij mit érhet el az új főparancsnokkal.

„Kijev Zaluzsnijt okolja a sikertelen offenzíváért, és készül ráfogni Avgyijivka elestét is (ami hamarosan bekövetkezik). Hogy egy új csapat pontosan mit tud változtatni, azt nehéz megmondani. Zelenszkij kirúgta Zaluzsnyijt, hogy ő mondhassa meg a tutit a harctéren.”

Emlékeztet, hogy Zelenszkij nem rendelkezik katonai előképzettséggel, hiszen „mielőtt elnökjelölt lett volna, tévés komikus volt.”

Az amerikai szakértő szerint „Washington eleinte nem helyeselte Zaluzsnij menesztését, mivel (az oroszokkal egyetemben) hozzáértő és komoly katonai vezetőnek tartotta.”

„A háttérben Kijev új, drákói sorkatonai törvénye húzódik meg, amely első olvasatban már átment a Verhovna Radán, az ukrán parlamenten.”

Jövő héten a második olvasatról fognak szavazni az ukrán parlamentben, majd a törvényt aláírásra elküldik Zelenszkijnek – jósolja Bryen.

Kapcsolódó tartalom

A volt magasrangú tisztviselő rámutat: „Zaluzsnij nem támogatta a sorkötelezettség szigorításáról szóló törvényt, és ugyanígy nem volt hajlandó elmenni a Radába sem, hogy a törvényhozókat annak elfogadására kényszerítse.”

„Azokat leszámítva, akik elhagyták az országot, az új törvény vagy az ukrán elitet, vagy azok gyermekeit fogja érinteni. Ez valószínűleg jelentős ellenszenvet vált majd ki Kijev felé.

Az elemző szerint a Verhovna Rada néhány képviselője már elhagyta az országot, vagy azt tervezi, méghozzá azért, hogy megvédjék családtagjaikat a kényszerű besorozástól.

Ha Zelenszkij valóban valódi szankciókat léptet életbe az elit ellen, akkor lehet, hogy drámaian lerövidül az elnöksége”

– magyarázza Bryen.

Hozzáteszi, hogy az ukrajnai elitnek más kihívásokkal is szembe kell néznie. A NATO-országoktól érkező dollármilliárdok hiánya azt jelenti, hogy a kormányzati dolgozóknak és a hadseregnek nem fogják odaadni a fizetéseket, nyugdíjakat és juttatásokat.

„Miközben az EU arra készül, hogy (a következő négy év során) némi pénzzel támogassa Ukrajnát, az EU-nak meg kell találnia a pénzt, és előirányzatokat kell beszednie a tagjaitól. Itt van a bökkenő, ahogy Shakespeare fogalmazott. Az USA is »hajlik« arra, hogy a szenátusban valamiféle felhatalmazást kapjon Ukrajna számára, de hogy ez mindkét házon átmegy-e, az még bizonytalan. Lehet, hogy a kongresszus elhúzza a jóváhagyást, amíg Ukrajnában a dolgok kibontakoznak” – foglalta össze a pénzügyi támogatások helyzetét.

Kapcsolódó tartalom

Bryen leszögezi, hogy

mindeközben a harctéren az oroszok továbbra is teret nyernek és visszaverik az ukrán ellentámadásokat.

A volt tisztviselő elmagyarázza, Avgyijivka stratégiailag fontos, mert nagyon közel van Donyeckhez, és a városon kívül nem sok védelem van.

Szerinte

arra is van esély, hogy Oroszország nagyobb léptékű offenzívát indít, valószínűleg Harkiv irányába.

„A jelentések szerint 40 000 új orosz katona állt össze egy olyan hadművelethez, amelyet leginkább mini-offenzívának lehetne nevezni. Alternatív megoldásként az oroszok úgy dönthetnek, hogy Kijev felé haladnak. Már most is fokozták a Kijevet is érintő rakétatámadásokat, és ha az ukrán hadsereg kezd összeomlani, akkor az oroszok még több csapatot vetnek be a Kijevet célzó harcba” – vázolja a forgatókönyveket.

Kapcsolódó tartalom

Bryen azzal is számol, hogy

„Zaluzsnij talán megelőzi őket.”

Mint írja,

a tábornok „rengeteg ajánlatot fog kapni az ország átvételére. Szirszkij valószínűleg nem akarja majd megvédeni Zelenszkijt,

és a különleges dandárok egy része (Azov, Kraken) valószínűleg Harkiv irányába lesz lekötve.”

Közben Kijevben elindult a zúgolódás Bryan szerint. Ezt arra alapozza, hogy egyes politikusok, akik a háború alatt eddig csendben voltak, most Zelenszkij leváltásáról beszélnek.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester például tekintélyelvűséggel vádolta meg az elnököt. Más ukrán politikusok, köztük Julija Timosenko máris elnökjelöltként kezdenek viselkedni, annak ellenére, hogy Zelenszkij várhatóan ismét meghosszabbítja a statáriumot.

„Washington most már tudja, hogy a legjobb, amiben reménykedhet, hogy a háború folytatódik, és az oroszok nem tudják megszilárdítani az uralmukat az elhódított területek felett.

Ez azonban meglehetősen illuzórikus remény, mivel az oroszok nem fizetnek nagy árat azért, ha hátradőlnek és hagyják sodródni a dolgokat. Sőt, az orosz vezetők kezdenek úgy viselkedni, mintha vérszagot éreznének” – értékel Bryen.

„Bidennek vagy Ukrajna összeomlásával kell szembenéznie, mivel Oroszország legyőzi, vagy esetleg egy új Moszkva-barát kormánnyal”

– vázolja fel a két lehetőséget a volt magasrangú tisztviselő.

Kapcsolódó tartalom

Bryen a katonai segítségküldés lehetőségét is elveti. Mint írja, „Európában arról beszélnek, hogy csapatokat küldenek be Ukrajna megmentésére. Tisztán operatív szempontból nézve, európai dandárokat küldeni a harcba szinte lehetetlen, mert túl messze vannak ahhoz, hogy bármi hasznuk legyen. Mindenesetre ez többnyire kétségbeesett beszéd, nem a valóság. Nyugalmazott lengyel tábornokok és néhány brit tábornok a katonai mentőakció ötletét szorgalmazzák. De mint azt komoly európai emberek tudják, a NATO-nak nincs elég tankja, páncélzata, lőszere, sőt még katonái sincsenek ahhoz, hogy néhány napnál hosszabb ideig tartó hadműveletet hajtson végre. A NATO megpróbálhatná Oroszországot légierővel büntetni, de Oroszországnak jó légvédelme és ütőképes légiereje van. Ezért nem lenne garancia a sikerre, és sok esély lenne az orosz megtorlásra a NATO-bázisok, sőt NATO-városok ellen.”

Bryen ezek után epésen megjegyzi, „Ha az Egyesült Államok légierejével nehezen tudja megállítani a harmadrangú, alacsony technológiai színvonalat képviselő ellenfeleket Irakban és Szíriában, akkor milyen alapon gondolná az USA és a NATO, hogy egy közel azonos szintű ellenféllel szemben győzedelmeskedhet?”

A védelmi miniszter egykori politikai helyettese írása végén arra jut, „Washingtonnak és a többi NATO-résztvevőnek azon kellene gondolkodnia, hogyan találjon kiutat, hiszen

a fegyverek küldése az ukránoknak nem biztos, hogy működik, különösen, ha nincs, aki elsüsse azokat”.

Cikk forrása: Zaluzhny Out, Oleksandr Syrskyi In – What’s Next in Ukraine?

Kapcsolódó tartalom


Kiemelt kép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mond az ukrán államiság napja alkalmából a kijevi Szent Mihály székesegyház előtti téren tartott ünnepségen Kijevben, 2023. július 28-án. (Fotó: MTI/EPA/Ukrán Elnöki Sajtószolgálat)

Ajánljuk még