Aktuális

Busszal ütközött egy személyautó az autópályán, egy ember súlyosan megsérült

Vlagyimir Putyin szerint az ukrajnai háború néhány héten belül lezárható lenne

Vlagyimir Putyin szerint a NATO saját tagországainak lakosságát egy képzeletbeli orosz fenyegetéssel próbálja megfélemlíteni, és a fegyvertámogatások leállításával a harcok néhány hét alatt befejeződhetnek – az orosz elnök erről Tucker Carlson amerikai médiaszemélyiségnek adott exkluzív interjúban beszélt, amelyet washingtoni helyi idő szerint csütörtök este hoztak nyilvánosságra az újságíró internetes közösségi oldalán.

Az orosz elnök, aki az ukrajnai háború 2022. februári kiszélesedése óta először adott interjút nyugati újságírónak,

kérdésre válaszolva kijelentette: teljes mértékben ki van zárva, hogy országának területi céljai lennének Európában.

Megállapította, hogy egyetlen esetben tudná elképzelni, hogy orosz katonákat küld Lengyelországba, mégpedig, ha Lengyelország támadást intézne Oroszország ellen. „Nincsenek érdekeink sem Lengyelországban, sem Lettországban vagy bármely más országban” – fogalmazott az orosz elnök, hozzátéve, hogy a józan ésszel ellentétes lenne valamiféle globális háborúba bocsátkozni.

Kapcsolódó tartalom

Egy globális háború a teljes emberiséget a pusztulás szélére vinné – mondta, és úgy vélte, hogy az orosz nukleáris fenyegetéssel a nyugati országok célja, hogy adófizetőik pénzéből annyira meggyengítsék Oroszországot, amennyire csak tudják.

Arra a kérdésre, hogy miért nem keresi meg közvetlenül Joe Bident, hogy megoldást találjanak, azt felelte, hogy nincs mit kidolgozni, és nagyon egyszerű a válasz az ukrajnai rendezésre.

Szerinte ha Nyugaton igazán a háború végét akarják elérni, akkor le kell állítani a fegyvertámogatásokat Ukrajnának, és néhány héten belül véget ér a fegyveres konfliktus.

Azt követően pedig meg lehet állapodni a feltételekről – fűzte hozzá az orosz politikus.

Felidézte azt is, hogy amikor utoljára beszélt Joe Biden amerikai elnökkel még az ukrajnai katonai műveletek megkezdése előtt, akkor felhívta az amerikai fél figyelmét arra, hogy történelmi léptékű hibát követ el azzal, hogy mindent támogat, ami Ukrajnában zajlik és próbálja Ukrajnát eltávolítani Oroszországtól.

Az ukrajnai támogatás körüli amerikai politikai vitákra reagálva azt a kérdést vetette fel, hogy nem lenne-e jobb az Egyesült Államoknak tárgyalni Oroszországgal, és megállapodást kötni, figyelembe véve a mára kialakult helyzetet, és felismerve azt, hogy Oroszország a végsőkig harcolni fog érdekeiért. Ennek felismerése visszavezetne a józan észhez, ami Oroszország és érdekeinek tiszteletben tartását jelenti – mutatott rá.

Kapcsolódó tartalom

A béketárgyalások kilátásaival kapcsolatban az orosz elnök azt mondta, hogy azok magas szintre kerültek korábban, de a nyugati fél úgy döntött, hogy a konfliktust végigviszi a „keserű végkifejletig”. Kifogásolta, hogy az ukrán elnök rendeletben tiltott meg minden tárgyalást az orosz féllel.

Az orosz elnök hozzátette, tisztában van azzal, hogy az ukrán államfőnek is van egy tervezete a rendezéssel kapcsolatban, de egy megállapodáshoz párbeszédre van szükség.

A mintegy kétórás interjúban szóba került Magyarország is, amellyel kapcsolatban kérdésre válaszolva Vlagyimir Putyin azt mondta: soha nem beszélt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel arról, hogy Ukrajna egykor Magyarországhoz tartozó területét visszakaphatná Magyarország. Megjegyezte ugyanakkor, bizonyos abban, hogy az Ukrajna területén élő magyarok történelmi hazájukhoz akarnak ismét tartozni.

Az orosz elnök az Ukrajnában zajló háború gyökerei között említette az orosz történelem elmúlt évszázadait is, valamint közvetlen előzményként azt, hogy a Szovjetunió felbomlása idején az orosz vezetés feltételezte, hogy Ukrajnához szoros kapcsolatok fűzik a nyelvi, a családi kapcsolatok miatt, a közös kultúra, történelem és hit miatt, valamint a gazdasági összefonódások miatt, és ezek a tényezők a jó kapcsolatokat szükségszerűvé tették.

Kapcsolódó tartalom

Felidézte, hogy 1991 után Oroszország azt várta, hogy az úgynevezett civilizált nemzetek családjának tagjává fogadják, de semmi ilyen nem történt. Becsaptak minket – fogalmazott az orosz elnök, hozzátéve, hogy

az Egyesült Államok azt ígérte, a NATO nem fog keleti irányba terjeszkedni, de öt bővítési hullám történt azóta.

Az orosz elnök szerint országa vezetői próbálták meggyőzni a Nyugatot, kérni, hogy ne tegye ezt.

Azt állította, hogy az Egyesült Államok elvárja más országoktól az engedelmes „együttszavazást” Ukrajnával kapcsolatban, még akkor is, ha ezt nem szeretnék megtenni. Az országát ért sérelmek fő tényezőjeként szóvá tette a NATO 2008-as bukaresti csúcstalálkozóján hozott döntést, miszerint a szervezet kapuja nyitva áll Ukrajna és Georgia előtt. Állítása szerint az akkori amerikai vezetés vette rá ennek támogatására a vonakodó Németországot és Franciaországot.

Kolosszális hibának nevezte a 2013-ban – állítása szerint nyugati támogatással – kikényszerített ukrajnai hatalomváltást.

Kapcsolódó tartalom

Azt állította, hogy az Ukrajnában bekövetkezett politikai változás veszélyt jelentett a Krím-félszigetre, amelyet Oroszország „védelem” alá vett. Szavai szerint Kelet-Ukrajnában, a Donbasz régióban 2014-ben az ukrán fél kezdett háborút légierő és tüzérség bevetésével civilek ellen. „Ezzel kezdődött” – magyarázta az orosz elnök a mai ukrajnai háború indulását.

Hibának nevezte, hogy a jelenlegi ukrán vezetés visszautasította a 2014-es minszki megállapodás végrehajtását a békés rendezésről a Donbasz régióban.

Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy amennyiben sikerült volna végrehajtani a minszki megállapodást, akkor a Donbasz területek lassan visszaintegrálódtak volna Ukrajnába.

Kapcsolódó tartalom

Kiemelt kép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (jobbra) beszél Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjú közben a Kremlben Moszkvában, Oroszországban, 2024. február 09-én.  EPA/Gavril Grigorov/Sputnik/Kreml

Ajánljuk még