A nyelv és a hagyományok a felmérés tanúsága szerint többnyire a nemzeti identitás központi elemének számítanak Európában. Jóval erőteljesebben
megoszlanak a vélemények arról, hogy a születési hely vagy a vallás mennyiben a tartoznak a nemzeti hovatartozás legfontosabb jellemzői, feltételei közé.
A Pew Research által világszerte vizsgált 23 országban a megkérdezettek 91 százaléka mondta azt, hogy országuk leggyakrabban használt nyelvének ismerete fontos ahhoz, hogy valóban a nemzethez tartozzanak, míg 81 százalék véli úgy, hogy országuk szokásainak és hagyományainak elsajátítása feltétele annak, hogy valaki az adott országhoz tartozzon.
A születési hely és a vallás fontosságának megítélése a nemzeti identitás szempontjából már vegyes képet mutat.
Language and Traditions Are Considered Central to National Identityhttps://t.co/U0h1rDEdcN pic.twitter.com/CdClTxULFw
— Pew Research Global (@pewglobal) February 2, 2024
A hollandoknak is szívügye
A felmérés nem terjedt ki sem a világ, sem Európa összes országára; a kutatóintézet januárban publikált tanulmánya az európai kontinensen tíz állam, Magyarország, Lengyelország, Németország, Hollandia, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, Svédország, Spanyolország és Görögország válaszadóinak véleményét vette figyelembe.
Arra a kérdésre, hogy az ország leginkább elterjedt nyelvének ismerete mennyiben fontos része a nemzeti identitásnak,
a legnagyobb arányban a magyarok (96 százalék) mondtak igent.
Hozzátehetjük: a szintén 96 százalékban igent mondó Hollandiával fej fej mellett; Magyarország azért került a lista élére, mert nálunk a válaszadók 74 százaléka látta nagyon fontosnak és 22 százaléka némiképpen fontosnak ezt a tényezőt, míg Hollandiában 64, illetve 32 százalék volt ez az arány. Mind a magyaroknál, mind a hollandoknál 4-4 százalék azoknak az aránya, akik egyáltalán nem látják fontos tényezőnek a nyelv ismeretét.
A felmérés szerint a görögök és a britek látják a legkevésbé fontosnak a nyelv ismeretét (88 és 86 százalék).
Az Európán kívüli országok közül Indonéziában tartják a legtöbben, majdnem minden válaszadó (96 százalék) lényegesnek a legelterjedtebb nyelv ismeretét. A legkevésbé fontos Brazíliában (67 százalék) és Izraelben (58 százalék).
Ahol lényeges a tradíció
Szintén vezető helyen áll Magyarország a megkérdezett országok között a szokásokat, hagyományokat az identitás tekintetében fontosnak tartók között.
The best way to learn about Polish traditions is by straying away from the beaten track. Polish tradition manifests itself in the most spectacular ways through folklore, customs and old rituals, especially on national holidays with the most colourful living traditions! pic.twitter.com/1t0hlSTZdY
— Poland Travel (@PolandTravel_UK) May 14, 2022
A százalékos arányokat nézve itt is holtversenyben állnánk, ezúttal Lengyelországgal (91-91 százalék);
mégis hazánk kerül a lista élére, mert a magyar válaszadók 62 százaléka nyilvánította kiemelten fontosnak a tradíciókat a lengyelek 48 százalékával szemben.
🇭🇺 Magyar huszárok a Giro d’Italián pic.twitter.com/nVDNH5Jl8R
— János László Szabó (@JnosLszlSzab2) May 7, 2022
Míg a lengyeleknél 8, nálunk 10 százalék azoknak az aránya, akik nem látják fontosnak a nemzeti hagyományok és a szokások ismeretét.
A tradíciók fontosságát az identitás szempontjából az európai megkérdezettek körében
a németek és a svédek látják a legkevésbé hangsúlyosnak (63 és 61 százalék. )
Az Európán kívüli térségben Indonézia és Mexikó lakosai (95 és 91 százalék) tartották vízválasztónak a tradíciók ismeretét.
#Mexico – Mexican community revives customs with ancient fire ritual.
📷@CarldeSouza1 #AFP pic.twitter.com/WfOw9DJduy— AFP Photo (@AFPphoto) February 5, 2024
A sereghajtó itt is Brazília (67 százalék) és Izrael (58 százalék).
Fontos-e, hol születünk?
Igencsak megosztja az európaiakat annak a kérdése, hogy az identitásnak mennyire fontos tartozéka az, hogy az illető az adott országban szülessen. A nagy többségében igent mondó első két ország között már elve egy komoly lépcsőfoknyi különbség áll fenn (Lengyelország 84 százaléka után Magyarország következik 66 százalékkal), s
a kutatásba bevont országok felében nagyobb a kérdésre nemmel válaszolók aránya.
A szülőhely fontosságát látványosan utasítják el a svédek (81 százalék) és a németek (70 százalék); a nemmel válaszolók aránya magasabb az „igen”-eknél Nagy-Britanniában, Franciaországban és Hollandiában is.
Muslim woman burns the French flag 🇫🇷 🤬
This should be an arrestable and deportable offense… #Paris #France #terrorism #WTAF #GFY
pic.twitter.com/Y6akZLhPWs— Cpt.Llama 🇦🇺 🇬🇧 🇮🇱 🇺🇦 🎗 (@CaptainLlama15) February 3, 2024
Míg hazánkban, ahol elemzések szerint a 2016-os kutatáshoz képest 15 százalékpontos a visszaesés a születési hely fontosságát illetően, többek között a határon túli magyar nemzetrészek játszhatnak szerepet ebben az elmozdulásban, és egyértelműnek tűnik, hogy
a svéd vagy francia „nem”-ek magas arányát a bevándorló hátterűek
és a frissen érkezett migránsok jelenléte is befolyásolhatja.
Közel 90 százalékos „nem”
Az európai országok többségének válaszadói elutasították, hogy az ország legelterjedtebb vallásának gyakorlása a nemzeti identitás döntő szegmensei közé tartozna: csak Görögország (61 százalék) és Lengyelország (57 százalék) polgárai válaszoltak többségében igennel erre a kérdésre. Magyarországon a válaszadók 41 százaléka látja ezt fontosnak (Európában ez a negyedik legmagasabb eredmény), míg 59 százalék válaszolt nemmel.
45% of Israelis identify as traditional Jews, reject conventional labels. Rejecting coercion in any form, traditionalists staunchly support freedom of religion and religious liberties. By @ZvikaKlein. Via @Jerusalem_Post https://t.co/3Te8SsVj7I
— Howard Lovy (@Howard_Lovy) July 12, 2023
Látványos a kérdés kiugró elutasítottsága a migráció által érintett országokban:
a nemleges válaszok aránya Franciaországban 83, míg Svédországban 89 százalék.
A Föld más államaiban a vezető valláshoz tartozás a legfontosabb tényezők közé számít, így a más identitási formákat inkább elutasító Izraelben (71 százalék) vagy Nigériában, ahol ez a válaszadók 88 százaléka szerint elengedhetetlen része a nemzeti identitásnak.
A kiemelt kép illusztráció: Egy kisfiú virágot helyez el Magyar Nemzeti Múzeum előtt az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 172. évfordulóján 2020. március 15-én. (Fotó: MTI/Mohai Balázs)