Legfrissebb

Elfogták a fegyveres túszejtőt, aki meglépett a rendőrök elől, hármas gyilkossággal gyanúsítják

Többszöri halasztás után megkezdődött a Milorad Dodik elleni per Szarajevóban

Többszöri halasztást követően elkezdődött Milorad Dodiknak, a boszniai Szerb Köztársaság elnökének tárgyalása hétfőn Szarajevóban.

A boszniai szövetségi ügyészség augusztus 11-én emelt vádat Milorad Dodik ellen a büntetőtörvénykönyv azon pontja alapján, amely szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető és hivatali tevékenységeitől is eltiltható az a hivatalos személy, aki nem tartja be, nem hajtja végre vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit.

Kapcsolódó tartalom

A tárgyalást eddig négyszer halasztották el, egyszer azért, mert Dodik védőügyvédje elfogultsággal vádolta meg a bírókat, és azok kizárását követelte. A legutóbbi, január 17-i meghallgatáson Milorad Dodik kijelentette, minden lépését a daytoni békeszerződésben foglaltakkal és a boszniai alkotmánnyal összhangban tette, az ellene folyó bírósági eljárás politikailag motivált.

A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolják, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidtnek, a nemzetközi közösség főképviselőjének a döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt. A büntetőtörvénykönyv vonatkozó pontját éppen Christian Schmidt módosította a közelmúltban, a döntés hátterében pedig a boszniai szerb politikusok kijelentései és lépései álltak.

Hétfőn elfogultságra hivatkozva ismét az egyik új bíró, Sena Uzunovic kizárását követelte a védelem, ám a bíró közölte, hogy az ügyvédek kérései nem befolyásolják az adott napi tárgyalást, így a vádirat ismertetése ezúttal megtörtént.

Kapcsolódó tartalom

Amikor a bíró megkérdezte, hogy megértette-e a vádiratban foglaltakat, Milorad Dodik kijelentette, hogy semmit sem értett, mert amit hallott, az a tények elferdítése, az elhangzottakat egyetlen tény vagy bizonyíték sem támasztja alá. Megismételte: a vádhatóság politikai nyomás hatására állította össze az ellene felhozott vádakat.

Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két részből áll, a boszniai Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni és felfüggeszteni.

Milorad Dodik az utóbbi több mint húsz évben többször is kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen, és a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia.

Kapcsolódó tartalom

Ajánljuk még