Rendkívüli

Videón az autós üldözés a Nagykörúton – tizenhét piroson hajtott át és két rendőrautót is összetört az eszeveszetten száguldozó ámokfutó

Keleti után nyugati energiafüggőségbe hajszolja magát Európa

| Szerző: hirado.hu
A szitokszónak tekintett Kreml után politikailag eladható, sőt, sokaknak imponáló függő helyzetbe került Európa: immár nem Oroszországtól, hanem az Egyesült Államoktól – írja a Világgazdaság.

Az újabb függő helyzet kialakulása közben sokan megnyugodtak, mondván az Egyesült Államok jó szövetségese Európának, így megbízhatóbb beszállítónak tekinthető, mint a kevésbé szalonképes orosz partnerség. Hogy ezeknek a hangoknak igaza van-e, azt egyelőre nem lehet biztosan megválaszolni, azonban az tény, hogy a Fehér Ház éppen néhány napja állította le az új gázexportengedélyek jóváhagyását.

Az amerikai cseppfolyós földgáz (LNG) továbbra is az európai energiaellátás sarokköve – jelentette ki a Leslie Palti-Guzman, a SynMax kutatási vezetője. A Biden-döntés valójában egy egyértelmű üzenet a szolidaritásról – tette hozzá. Ugyan ez utóbbi mondat vélhetően bővebb magyarázatot kívánt volna, de az elmaradt. Tény, hogy Brüsszel az orosz gáz kiesésének idejében fellélegzett az amerikai „segítség” elindulásakor, mára a régió cseppfolyós földgázimportjának fele a tengerentúlról érkezik.

Való igaz, hogy az Egyesült Államok felülmúlhatatlan gazdasági erejével, viszonylagos politikai stabilitással Európa szövetségese, de még egy jó baráttól való túlzott függés sem szerencsés hosszabb távon – írja a Bloomberg.

Európa energiabiztonsága tehát továbbra is olyan tényezőktől függ, amikre semmilyen ráhatása sincs, azaz az európai ipar teljesítménye, illetve a háztartások melege most több ezer kilométerrel távolabbi eseményektől függ. Röviden tehát, a vezető fosszilis tüzelőanyag-beszállító cseréjével Európa egyik lehetséges hátrányt egy másikra cserélte le, így energiarendszere változatlanul sebezhető és kiszolgáltatott.

Az Egyesült Államoknak is érdeke, hogy a cseppfolyós földgázt Európának értékesítse. Ázsiához képest például jóval közelebb van, vásárlóereje nagyobb, azaz kényszerből szinte bármilyen árat megad az amerikai energiahordozóért. Emellett a szerződések megfogalmazása is az értékesítőnek kedvez, ugyanis a „rugalmas rendeltetési hely” kitétel rendszeresen szerepel a kontraktusokban, így akár törölhetik is a szállítmányokat, ha a kereslet összeomlik.

Kapcsolódó tartalom

Európának elemi érdeke lenne Donald Trump győzelme, ugyanis a republikánus elnök bizonyosan visszavonná az exportkorlátozást.

Emellett a kapacitások bővítésének is inkább adna zöld utat Trump, mint Biden. Bizonytalanság persze van: Donald Trump már előző elnöksége idején is bebizonyította, hogy hajlamos kereskedelmi háborúkat kirobbantani politikai pozíciójának erősítésére, és nincs garancia arra, hogy Európa teljes mértékben kimaradna célkeresztjéből. Összességében tehát a Fehér Ház pár nappal ezelőtti döntése egy brutálisan erős jelzés arra vonatkozóan, hogy az „egy lábon állás” politikája igencsak kockázatos.

A veszélyt az európai döntéshozók is érzik. Katarral 2052-ig érvényes hosszú távú szerződést írtak alá, és tárgyalnak Norvégiával, Mozambikkal, Nigériával, Azerbajdzsánnal is az európai beszerzés diverzifikálása érdekében.

Európa úgy táncol, ahogy Amerika fütyül – így lehet összefoglalni a szakma véleményét. Nehogy harci indulóvá váljanak a mostani madárfüttyök – figyelmeztet a BP alelnöke, és Accenture tanácsadó cég egyik vezetője. Üzenetük világos: az öreg kontinens bármilyen árat kifizet a tengerentúli energiahordozóért, különben energiarendszere összeomlik. Márpedig az Európába tartó szállítmányok árát a folyamatosan ingadozó amerikai azonnali piaci árhoz igazítják, míg az ázsiai vevőkre az olajárhoz kötött hosszú távú tarifálás a jellemző. Ha pedig Európa nem elég gyorsan nyomná az „entert”, azaz egy pillanatra is elgondolkodna, hogy hogyan gazdálkodja ki az amerikai LNG árát, a szállítmányokat könnyedén Ázsiába irányítják át. A kínai gazdaság várva-várt felpörgése esetén az óriás energiaéhsége is kilő, amit így már az európai fogyasztók is megéreznének.

Kapcsolódó tartalom

Minden bizonytalanság ellenére egyelőre érkezik elegendő cseppfolyó földgáz. Azonban az európai ipar versenyképessége szempontjából sem mindegy, hogy milyen áron. Jó példa erre a német vegyipar. Az ágazat tavaly nagyjából 230 milliárd eurós árbevételt produkált, ugyanakkor a gyártáshoz nélkülözhetetlen gázt amerikai versenytársainál 3-4-szer drágábban kapja – olvasható a Világgazdaságban.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA-PAP/Marcin Bielecki)

Ajánljuk még