Aktuális

Mutatjuk a hét legszerencsésebb hat számát

Putyin miatt lesz tíz százalékkal magasabb az áramszámla a francia gazdasági miniszter szerint

| Szerző: hirado.hu
A korábbi, a francia családokat a 2021 óta tartó európai energiaválság kezdete óta védő „tarifapajzs” végét jelentő, február 1-jére időzített, közel 10 százalékos áramár-emelkedésért Vlagyimir Putyin orosz elnököt és az egyik ellenzékben levő konzervatív pártot tette felelőssé Bruno Le Maire francia gazdasági- és pénzügyminiszter.

Bruno Le Maire a hétvégén a TF1 francia televízióban megerősítette: fokozatosan megszüntetik a „tarifapajzsot”. A gazdasági és pénzügyminiszter, aki újabban az energiapolitikért is felel a francia kormányon belül, azonban nem hajlandó egyedül vállalni a felelősséget ezért az áremelkedésért – írja a Le Figaro.

Kapcsolódó tartalom

„Engedjék meg, hogy mellékesen emlékeztessem önöket: ha az áram ára megugrott, az

azért van, mert Vlagyimir Putyin – Le Pen asszony barátja – megtámadta Ukrajnát, és emiatt az áram- és gázárak az egekbe szöktek”

– mondta a miniszter.

Le Maire ezzel Marine Le Penre utalt, aki az egyik legerősebb ellenzéki párt, a folyamatosan erősödő Nemzeti Tömörülés (RN) párt elnöke. „Ők közvetlenül felelősek!” – tette hozzá.

Kockázatok és mellékhatások

Vajon tényleg az ukrajnai háború a fő oka az emelkedő számláknak, amelyeket a franciák az elmúlt két évben fizettek? Ezzel a kérdéssel fordult a Le Figaro e-mailben Le Maire hivatalához. A lap megkeresésére a kormány második emberének hivatala válaszában úgy fogalmazott:

az ukrajnai háború a fő oka az Európát ért energiasokknak.

Kapcsolódó tartalom

„Bruno Le Maire kijelentése nagyrészt igaz: az energiaválságot nagyrészt az ukrajnai háború okozta” – jelentette ki Nicolas Goldberg, a Colombus Consulting energetikai szakértője. A szakember a lapnak kifejtette: az ukrajnai háború kezdetén Oroszország volt a világ egyik legnagyobb földgáztermelője és exportőre. Goldberg hozzáteszi: „A miniszter azonban elfelejt egy kulcsfontosságú tényezőt, amikor nem említi meg Franciaország nukleáris flottájának állapotát”

A Le Figaro emlékeztet: 2021 őszén a francia nemzeti energetikai vállalat, az EDF egy vizsgálat során megdöbbenve tapasztalta, hogy több francia atomreaktorban korróziós problémák léptek fel, ami számos reaktorblokk ideiglenes leállításához vezetett.

Franciaország az energiaválság tetőpontján, 2022 nyarán 56 atomreaktorából 32-ben szüneteltette az áramtermelést a szükségessé vált javítások elvégzése miatt.

„Ez kockázatot jelentett a franciaországi villamosenergia-ellátás biztonságára, ami viszont a francia árampiaci áremelkedés egyik fő tényezője volt” – teszi hozzá Goldberg.

Kapcsolódó tartalom

Bár a Le Figaro nem tér ki Emmanuel Macron elnök első ciklusának kapkodó nukleáris politikájára, tény, hogy 2017-et követően

Franciaország feltett célja az volt, hogy felszámolja atomerőművekből származó kapacitásának a felét.

Még 2015-ben, a szocialista Francois Hollande elnöksége idején törvénybe iktatták ugyanis, hogy 2025-ig ötven százalékra csökkentik az atomerőművekből származó elektromos energia részarányát az úgynevezett zöld energiaforrásokon belül.


Nicolas Hulot akkori francia környezetvédelmi miniszter aztán rádöbbent, hogy ez a terv végrehajthatatlan; Emmanuel Macron 2021-től már az új nukleáris erőművek létrehozásának programjáról beszélt.

A lap azt viszont felidézi, hogy az energiaárak Európában még jóval 2022 februárja előtt jócskán megemelkedtek.

Elfeledett európai krízis?

A Le Figaro viszont nem tér ki a 2021 őszén kirobbant, súlyos, általános európai energiaválságra, melynek semmi köze nem volt az orosz–ukrán feszültséghez.

Mint arról korábban a hirado.hu is beszámolt, 2021 végén Európa-szerte az egekbe szöktek az áramárak.

Az év őszén kezdődött energia-bumm következtében az év végére Franciaországban 14, Németországban 15 százalékos áremelkedés következett be,

Nagy-Britanniában pedig legalább tíz szolgáltató ment csődbe, mert nem tudták a kormány és az Ofgem energetikai szabályzó hatóság elvárásai szerint olcsóbban adni az energiát a megnövekedett beszerzési árnál.

A válság közvetlen kiváltó oka a koronavírus-járvány utáni helyzetben „felpörgő” világgazdaság gyorsan megnövekedett energiaigénye volt, amely felhajtotta az energiaárakat.

Az energiaválság globális jellege és

az alapjaiban elhibázott európai energiapolitika – az alternatív energiaforrások gyors kiépítése a gazdaságos és környezetkímélő energiatárolás megoldatlansága mellett és az atomerőmű-ellenesség révén

– pedig jelentősen megnehezítette az energiaárak letörését. A válság okán veszélybe került az úgynevezett „zöldforradalom” karbonkibocsátás-csökkentési célkitűzéseinek teljesítése is.

Kereslet, kínálat  

Szakértők arra is rámutatnak, hogy a kínai gazdaságnak a koronavírus-járványt követő fellendülése milyen szerepet játszik a globális energiaárak emelkedésében. Jacques Percebois, a Montpellier-i Egyetem professzora úgy véli, hogy

az energiaárak 2022-ben kezdődött meredek emelkedése elsősorban a koronavírust követően felélénkült kínai keresletnek köszönhető,

amely felfelé nyomta a gázárakat, és ezzel együtt a villamosenergia-árakat is.

A fosszilis gáz ára már 2021 nyarán megemelkedett, s ez érintette Európát: ekkor a Gazprom úgy döntött, hogy csökkenti az EU-ba irányuló gázexportját – emlékeztetett Thomas Pellerin-Carlin, az európai energia- és klímapolitika kutatója. A szakértő viszont nem tért ki arra, hogy az orosz lépés előzményeként (Brüsszel baloldali és zöldvezetőinek nyomására) számos európai vállalat jelezte: már csak rövid ideig tartanak igényt fosszilis energiára, ugyanis a zöldenergiát részesítenék előnyben.

Kiemelt kép: Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter kerekasztal-beszélgetésen vesz részt a One Planet klímavédelmi csúcstalálkozón Párizsban, 2017. december 12-én. (Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent)

Ajánljuk még