„Senki sem nyert,
Franciaország viszont veszített”
– írta pénteki vezércikkében a Le Figaro.
What the hell is happening in France?
Mass immigration has ruined Paris. pic.twitter.com/zlWj9lJC7M— Britain First (@BFirstParty) January 19, 2024
Csütörtökön időzített bombaként robbant az alkotmánytanács döntése: a testület a hosszú hercehurca, mintegy másfél éves politikai csatározások után elfogadott bevándorlási törvény 85 cikkelyéből 35-öt semmisített meg.
Összebeszéltek?
A testület kíméletlenül kigyomlálta a törvény szövegéből szinte az összes, a jobboldal nyomására tavaly decemberben elfogadott, szigorúbb intézkedést.
Ez a lépés megfosztja a franciákat szuverenitásuktól
– jelentette ki Éric Ciotti.
A Köztársaságiak elnöke szerint Emmanuel Macron köztársasági elnök valószínűleg „összebeszélt” Laurent Fabius-szel, az alkotmánytanács elnökével, „hogy gátolják a kevesebb bevándorlást szorgalmazó franciák akaratát”.
🔴 DIRECT. Loi immigration : le président des Républicains dénonce „un hold-up démocratique” du Conseil constitutionnelhttps://t.co/nchXvrePZY
— franceinfo (@franceinfo) January 26, 2024
Bár Ciotti felvetése egyelőre nem igazolható, tény, hogy Macron utalta az Alkotmánytanács elé az elfogadott törvényjavaslatot.
A testület elnöke, a korábban vérmes szocialista politikusként ismert Fabius a szélsőbal felé húzó François Mitterrand elnöksége alatt többek között miniszterelnök is volt.
Kormányfőként Fabius „egy újfajta, francia típusú szocializmust” hirdetett meg
az 1980-as évek derekán. Franciaországban az is közismert, hogy a muszlimok a baloldal kritikátlan támogatását élvezik, ezt a jelenséget a konzervatív politikusok iszlámista baloldalként is emlegetik (islamo-gauchisme).
Fabius azokra a kritikákra, melyek szerint a franciák akaratával szembe helyezkedve cenzúrázta a testület a törvényt, azt válaszolta: „Az alkotmánytanácsot
nem a közvéleménykutatások vezérlik.”
A rendőrségen sem fotózhatják
A testület „önmagában is alkotmányellenesnek” ítélte többek között az éves migrációs kvóták bevezetését. A törvény eredetileg úgy rendelkezett volna, hogy a törvényhozás évente határozná meg a beengedhető migránsok számát.
Guillaume Bigot, sur les manifestations organisées en France ce dimanche après-midi contre la loi immigration : «Il y a une alliance entre cette pseudo gauche et un patronat qui ne veut pas d’augmentation de salaire et qui veut une main d’œuvre bon marché», dans #LaMatinaleWE pic.twitter.com/2UwxDLSWXU
— CNEWS (@CNEWS) January 21, 2024
A törvényjavaslat elmarasztalása a Le Figaro szerint „annál is inkább szimbolikus, mivel ez az intézkedés volt a legmeghatározóbb a legális bevándorlás szabályozása szempontjából”. Az Alkotmánytanács többek között arra hivatkozott, hogy egy törvény nem kötheti meg e kérdésben az országgyűlés és a kormány kezét.
A testület azt is
megakadályozta, hogy a bevándorlási törvény megkönnyítse az illegális bevándorlók azonosítását,
amikor a rendőrség elfogja őket. A megsemmisített jogszabály felhatalmazta volna a rendőrséget arra, hogy akár kényszerrel ujjlenyomatot vegyenek vagy fényképet készíthessenek egy külfölditől, amennyiben az illető megtagadja, hogy alávesse magát e műveleteknek”.
„Élethosszig tartó tanulás”
Elmarasztalták azt az intézkedést is, amely a Franciaországban jogszerűen tartózkodó, nem európai állampolgárok számára több éves (különböző kategóriák szerint 2,5-5 év) tartózkodási időt írt volna elő bizonyos szociális juttatások igénybevételéhez.
Megsemmisítették azt a rendelkezést, amely
18 hónapról 24 hónapra növelte volna a családegyesítéshez szükséges időt,
melynek letelte után a külföldi állampolgárok a házastársukat vagy gyermekeiket Franciaországba hozzák. Szintén megsemmisítették a családját az országba hozó személyekkel szemben támasztott követelmények (jövedelem, biztosítás) szigorítását.
Számos megsemmisített rendelkezés között azt az intézkedést elutasították, hogy az úgymond „tanulási céllal” érkezők egyfajta „visszatérési garanciára” kötelezzék el magukat, melynek értelmében tartózkodási engedélyük lejártakor elhagyják a francia földet.
Wauquiez: alkotmányos államcsíny
„A franciák nem azért választanak képviselőket, hogy azok olyan törvényeket hozzanak, amelyet nem fognak alkalmazni!” – fogalmazott a Köztársaságiak politikusa, korábbi elnökjelölteje, Laurent Wauquiez. A politikus, aki jelenleg az Auvergne-Rhône-Alpes régió elnöke, kijelentette: „a nép képviselői által elfogadott törvények egész sorát” cenzúrázzák, s ez a gyakorlat egyet jelent: „demokráciánk kisiklatásával”.
Loi immigration : après la large censure du Conseil constitutionnel, Wauquiez dénonce un «coup d’État de droit». Cette décision amène le président de la région Auvergne-Rhône-Alpes à regretter un «dévoiement de notre démocratie». https://t.co/wFraSkIBkI↓
— Le Figaro (@Le_Figaro) January 26, 2024
Míg Wauquiez „alkotmányos államcsínyről” beszélt, Éric Ciotti pártelnök hozzátette: „várható volt Macron és a baloldal cenzúrája.” Szerinte sürgős, alkotmányos reformok kellenek, hogy ne ismétlődhessen meg ez az eset, François-Xavier Bellamy, aki a Köztársaságiak listavezetője a tavaly júliusi parlamenti választásokon pedig rámutatott: „Az, hogy a kormány arra kéri az alkotmánytanácsot, hogy ürítse ki az Országgyűlés által megszavazott és a társadalom által masszívan támogatott szöveget, azt bizonyítja:
nem akarják, hogy országunk visszaszerezze az ellenőrzést a bevándorlás felett”.
Szerinte népszavazással kell döntenie a franciáknak az eredeti törvényszövegről.
Szézezrek egy év alatt
Franciaország még soha nem fogadott be ennyi bevándorlót – írja a 2023-as, friss bevándorlásia datokat elemezve a Le Fogaro. A belügyminisztérium csütörtökön közzétett statisztikákból kiderül:
tavaly több mint 320 ezer tartózkodási engedélyt adtak ki.
Az összes külföldiről 2023. december 31-én kiadott adat is példátlanul magas: több mint 4 millió érvényes engedélyt illetve ideiglenes tartózkodási engedélyt rögzítettek a francia hatóságok az év utolsó napján.
Kapcsolódó tartalom
Ez 4,4 százalékos növekedést jelent 2022-höz, és 17 százalékos emelkedést 2019-hez képest. A „tanulási céllal” kiadott engedélyek száma szintén a valaha volt legmagasabb: 103 520 tudászomjjal megáldott, vagy erre hivatkozó személy lépett így be az országba. Éric Ciotti szerint ez a módszer egyesek számára már nem más, mint „a Franciaországba való bejutás hátsó ajtaja”.
🟦 Moyenne annuel par présidence des délivrances des premiers titres de séjour en France ⬇️#cnews #Hdpros2 #LoiImmigration #Immigration #STOPImmigration pic.twitter.com/fiSe267jZP
— Fred Marseille (@Fred_Marseille) January 25, 2024
A francia statisztikai hivatal, az INSEE adatai szerint 2021-ben 7 millió bevándorló, azaz nem francia állampolgárként külföldön született ember élt Franciaországban, ami a teljes lakosság 10,3 százalékának felel meg. Közülük 2,5 millió az országba érkezése óta kérte és megkapta a francia állampolgárságot. Marine Le Pen, a konzervatív Nemzeti Tömörülés alapítója és meghatározó politikusa
korábban egymillió főre becsülte
a Franciaországban illegálisan tartózkodó külföldiek számát.
Kiemelt kép: Laurent Fabius francia külügyminiszterként felszólal az ENSZ párizsi klímavédelmi csúcstalálkozóján 2015. december 5-én. (Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)