Aktuális

A vízben kapott szívrohamot, a megmentésére siető feleségét is elnyelték a hullámok

A jobboldal további erősödését hozhatják az uniós választások Franciaországban

| Szerző: Közmédia központ Brüsszel / Ritó Szabolcs
Az európai parlamenti választások közeledtével Franciaországban is beindul a kampánygépezet. Amíg Emmanuel Macron politikai közössége vélhetőleg a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés ellen fog kampányolni, ahol Franciaország EU-ból történő kilépésével riogatják majd a választókat a jobboldal megerősödése esetén, a Nemzeti Tömörülés az EU reformjára és a Franciaországot szétfeszítő társadalmi problémákra helyezheti a hangsúlyt. Az év eleji kormányátalakítás ellenére azonban a Macron elnök vezette Franciaország politikailag továbbra is stabil, de egyáltalán nem zárható ki, hogy az Európa-szerte terjedő agrártüntetések fejfájást okoznak majd a kormányzó erőknek. A témában Gát Ákos Bencét, az MCC Brüsszeli irodájának európai uniós ügyekért felelős vezetőjét, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet kutatóját kérdeztük.

Az új francia miniszterelnök, Gabriel Attal kinevezésével továbbra sem vált világossá, hogy Emmanuel Macron államfő hosszú távon pontosan milyen politikai irányvonalat képzel el Franciaország számára – mondta Gát Ákos Bence, az MCC Brüsszeli irodájának európai uniós ügyekért felelős vezetője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója a hirado.hu-nak adott interjúban.

Kapcsolódó tartalom

Mint ismert, január első heteit a francia belpolitikában Élisabeth Borne miniszterelnök lemondása és a várható utód személye körüli találgatások uralták. Emmanuel Macron viszont elnök gyors döntést hozott, amikor a pártjához tartozó és addig oktatási miniszterként dolgozó Gabriel Attalt nevezte ki új kormánya élére. A Borne-kabinet nem tudta érvényesíteni a baloldali politikai irányt a tavaly decemberben elfogadott migrációs törvény kapcsán, a korábban előterjesztett nyugdíjreform javaslatuk pedig országos tiltakozási hullámot váltott ki. A kormányátalakítás ellenére azonban a franciák nem számíthatnak gyökeres politikai változásra. Gát Ákos Bence hangsúlyozta:

„Franciaországban megszokott, hogy néhány évenként átalakítják a kormányt. A végrehajtó hatalom megoszlik a kormány és a köztársasági elnök között, a kormányzat átalakítása nem vezet politikai instabilitáshoz” – emelte ki.

Ráadásul az olyan baloldali orgánumok, mint a brüsszeli Politico, hiába vádolják Macront politikai jobbra tolódással, ugyanis a szakértő rámutatott: Franciaországban a mindenkori elnök igyekszik a politikai mezőny közepére pozícionálni magát.

Kapcsolódó tartalom

„Macron baloldali, ugyanakkor 2017-ben a jobboldali republikánus pártból hívott meg több politikust a kormányába, első miniszterelnöke, Édouard Philippe is a republikánusok soraiból érkezett” – emlékeztetett.

Fontos válaszok hiánya

Az elemző ugyanakkor kiemelte, hogy az Emmanuel Macronnal szemben megfogalmazott leggyakoribb kritika, hogy nem jelöli ki országa stratégiai irányát. Gát Ákos Bence rámutatott:

francia elemzők kifogásolják, hogy az államfő nem kommunikálja elég világosan az elképzeléseit, amitől politikája sokszor megfoghatatlanná válik.

Macron elnök néhány nappal azután, hogy kinevezte Franciaország új miniszterelnökét, többórás sajtótájékoztatót is tartott. A közvélemény ettől az eseménytől Macron második államfői ciklusának újraindítását várta.

Kapcsolódó tartalom

A kritikusok szerint azonban az elnök továbbra sem vázolt fel nagyívű stratégiai elképzeléseket, olykor túl absztrakt maradt, máskor pedig túlságosan belement a technikai részletekbe, mindebből pedig nem rajzolódott ki koherens összkép az ország jövőjét illetően.

„A bejelentések közül talán a legérdekesebb, hogy az államfő intézkedéseket irányzott elő a franciák gyermekvállalási hajlandóságának ösztönzésére, várhatóan változások következnek be a családpolitika terén. Az elnök kiemelte azt is, hogy a következő években kötelezővé teszik az állami iskolákban tanuló diákok számára az uniformis viselését. Ezzel a bevándorlásból eredő, szembetűnő vallási és kulturális különbségeket igyekeznek háttérbe szorítani az oktatási intézményekben.”

Az európai politika

„Macron elnök talán az Európai Unióval kapcsolatos politikájában a legkövetkezetesebb. A kezdetektől fogva szélesíteni akarta az EU jogköreit, szorosabbá tenné az európai integrációt. Ezzel szemben a jobboldali Nemzeti Tömörülés a tagállamok szuverenitásának megerősítését és az uniós bürokrácia visszavágását szorgalmazza. Emiatt éles viták várhatók az európai parlamenti választási kampányban” – fejtette ki a kutató. A Nemzeti Tömörülés a közvélemény-kutatások alapján 8–10 százalékkal vezet Macron pártja előtt, így az elnöki tábornak van mit behoznia.

Kapcsolódó tartalom

„Vélhetően stratégiájukat azzal kapcsolatos riogatásra építik majd, hogy a Nemzeti Tömörülés kiléptetné Franciaországot az EU-ból. Ugyanakkor Marine Le Pen már a legutóbbi elnökválasztáson is világossá tette, célja nem az EU-ból való kilépés, hanem az EU megreformálása” – mutatott rá.

Kapcsolódó tartalom

Azzal kapcsolatban, hogy a Nemzeti Tömörülés folyamatosan növekvő népszerűsége ellenére Marine Le Pen mégis miért maradt alul Emmanuel Macronnal szemben az elmúlt két elnökválasztás második fordulójában, Gát Ákos Bence elmondta: a francia politikai kultúra sajátosságaiban keresendő a válasz. Mint mondta, a Nemzeti Tömörülés, illetve annak elődje, a Nemzeti Front, sokáig radikális, protest párt volt, amellyel szemben a politikai paletta többi szereplője mindig összefogott. A kutató rámutatott, hogy „kialakult az a reflex Franciaországban, hogyha a Nemzeti Tömörülés jelöltje bejut az elnökválasztás második fordulójába, akkor automatikusan a másik jelöltre kell szavazni”, függetlenül attól, hogy ki is az a jelölt.

„Marine Le Pen apja, Jean-Marie Le Pen esetében ez a reflex felülírhatatlannak bizonyult. Lánya azonban jelentősen átalakította a pártot mind összetételét, mind programját tekintve. Az elmúlt évek választási eredményei arra világítanak rá, hogy a Nemzeti Tömörülést örök ellenzéki szerepre kárhoztató »üvegplafon« egyre inkább repedezik.”

Kapcsolódó tartalom

A szakértő hangsúlyozta, hogy az uniós parlamenti választásokon listás szavazásra kerül majd sor, amelyen sokkal jobban kirajzolódik a párt valós támogatottsága, mert nem tud érvényesülni az elnökválasztásokat rendre eldöntő, második fordulós kiejtési taktika. Gát Ákos Bence azonban hozzátette: azzal is számolni kell, hogy a jobboldalon a 2022-es elnökválasztás óta új kihívója is akad Marine Le Pen pártjának.

„Éric Zemmour pártja, a Reconquête, már az előző elnökválasztáson is kihívások elé állította Le Penéket. A párt EP választási listavezetője pedig Marion Maréchal lesz, aki Marine Le Pen unokahúgaként különleges kihívónak számít.”

Állandó társadalmi feszültségek

A szakértőt arról is kérdeztük, hogy fennáll-e annak a veszélye, hogy a választásokig a tavalyi zavargásokhoz hasonló esetek történjenek Franciaországban? Válaszában Gát Ákos Bence hangsúlyozta, hogy a tavaly nyári zavargások során „nem csak egyszerű gyújtogatások történtek”.

Kapcsolódó tartalom

Mint mondta, a rendbontók kifejezetten rendőrautókat gyújtottak fel, rendőrségeket, állami intézmények épületeit és a polgármesteri hivatalokat támadták. „Gyakorlatilag az államgépezet ellen zajlott lázadás” – hangsúlyozta.

A kutató szerint ez a jelenség komoly fenyegetettséget jelent a francia közbiztonság számára, a társadalmi feszültségek enyhítésére mai napig nem született valódi megoldás.

„A tavaly nyári lázadások során vezető francia politikusok sora ismerte el a sajtóban, hogy a francia integrációs modell megbukott.”

A társadalmi feszültségeket az Izrael és a Hamász között kirobbant háború tovább fokozta. Gát Ákos Bence emlékeztetett, hogy Franciaországot különösen érzékenyen érinti a közel-keleti válság, mivel itt található Európa legnagyobb muszlim és zsidó közössége is.

Kapcsolódó tartalom

„A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a háború kitörését követően Macron elnök televíziós beszédben kérlelte a franciákat, hogy ne támadjanak egymásnak. Ennek ellenére sajnálatos módon mégis történt terrorcselekmény.”

A fentieken túl az Európa-szerte kirobbant agrártüntetések is pengeélre helyezik Franciaországot. „A kormány várhatóan mindent megtesz majd, hogy elkerülje az újabb általános sztrájkot, de nem tudni, hogy sikerrel jár-e majd.

A zöldpolitika által megszállt uniós agrárpolitika a francia gazdákat is jelentős kihívások elé állítja. Bár a francia gazdák igyekeznek elkerülni, hogy egyetlen párthoz kössék őket, feltehetően a protest hangulatból az ellenzéki erők profitálhatnak majd az EP-választásokon”.

 

Kiemelt kép: Emmanuel Macron francia elnök a legjelentősebb munkáltatói szervezetnek, a MEDEF-nek, a kis és közepes vállalatokat képviselő szövetségnek, a CPME-nek és a Kézművesek és Építőipari Kisvállalkozások Szövetségének (CAPEB) vezetőjével a nyugdíjrefomról tartott megbeszélésen a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2023. április 18-án 
MTI/EPA/Reuters pool/Stephanie Lecocq

Ajánljuk még