India tíz hadihajót küldött az Arab-tenger középső és északi részétől az Ádeni-öbölig terjedő területre, a szokásos két hadihajó helyett, amelyek általában a térségben állomásoznak – számolt be a The Wall Street Journal (WSJ).
Újdelhinek jó oka volt ezt a lépést megtenni,
a jemeni húszi lázadók ugyanis megtámadták az indiai nyersolajimport szempontjából létfontosságú, nagy forgalmú kereskedelmi útvonal, a Szuezi-csatorna felé tartó és onnan induló hajókat.
Az indiai hadihajók nem csak a saját zászlójuk alatt közlekedő kereskedelmi hajókat őrzik – ez abból derül ki, hogy a közelmúltban számos incidensre ők reagáltak először. A múlt héten az INS Visakhapatnam nevű indiai rombolóhajó válaszolt az amerikai tulajdonban lévő Genco Picardy teherszállító hajó vészjelzésére, amelyet dróntámadás ért az Ádeni-öbölben.
India azonban nem vesz részt az Egyesült Államok vezette koalícióban, amely a Vörös-tengeren közlekedő hajók biztonságos áthaladását hivatott biztosítani,
főként azért, mert az indiai tisztviselők és szakértők szerint India csak az ENSZ-missziókban vesz részt – írja a WSJ.
Hozzátették: az Egyesült Államok azon állításai, miszerint Irán támogatja a húszi támadásokat, szintén megnehezítik India válaszát, tekintettel Újdelhi baráti kapcsolataira Teheránnal.
„Az Egyesült Államok vezette koalícióhoz való csatlakozás azt jelentené, hogy a konfliktust az Egyesült Államok prizmáján keresztül nézzük…., ahol az USA úgy foglalt állást, hogy ez iráni felbujtásra történik”
– mondta a lapnak Harsh Pant, az újdelhi székhelyű Observer Research Foundation agytröszt külpolitikai vezetője.
India már régóta igyekszik egyértelművé tenni, hogy külpolitikájában független a nagyhatalmak befolyásától.
Az indiai haditengerészet műveletei mindazonáltal tükrözik az Egyesült Államokkal való mélyülő együttműködést az Indo-csendes-óceáni térségben Kína ellenében, és részben amerikai katonai felszerelésekre támaszkodnak
– mondták tisztviselők a WSJ-nek.
Példaként említi a lap, hogy az Egyesült Államokkal kötött 3 milliárd dolláros katonai beszerzési megállapodás 31 Predator drónról, amelyek felét a haditengerészetnek szánják, a jövőben tovább növeli India képességeit.
„Haditengerészetünk hajói, hadihajóink ott vannak, járőröznek a térségben, és mindent megtesznek az indiai hajózási útvonalak biztosítása érdekében, és támogatást nyújtanak másoknak is” – mondta Randhir Jaiswal, az indiai külügyminisztérium szóvivője a múlt héten.
„Tehát itt tartunk, figyeljük a kialakult helyzetet. Egyelőre nem vagyunk részei semmilyen többoldalú megállapodásnak” – tette hozzá.
Pedig legalább az egyik húszi támadás érintette Indiát. December végén a japán tulajdonú MV Chem Pluto tartályhajó Szaúd-Arábiából Indiába tartott, amikor az indiai partoktól mintegy 200 tengeri mérföldre lecsaptak rá.
Az amerikai hadsereg szerint a drónt Iránból lőtték ki.
A WSJ rámutatott, Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter nemrégiben Teheránban tett látogatása egybeesett Irán iraki, szíriai és pakisztáni csapásaival, amelyeket az Irán-ellenes csoportokra mért, és erre Pakisztán válaszlépéseket tett.
Az iráni külügyminiszterrel közös nyilatkozatában Jaishankar azt mondta, hogy a nemzetközi közösséget aggasztják a hajózást fenyegető megnövekedett kockázatok, amelyek India gazdasági érdekeit is veszélyeztetik.
„Ez a feszült helyzet egyik félnek sem előnyös, és ezt világosan el kell ismerni” – mondta Jaishankar.
A Szuezi-csatorna alternatívája Iránon át vezetne
Az egyik ok, amiért Indiának érdeke lehet jó viszonyt ápolni Iránnal, éppen az, hogy a jövőben legyen kézenfekvő alternatívája a Szuezi-csatornán keresztül vezető kereskedelmi útvonalnak. Ahogy a hirado.hu korábban megírta, Oroszország, Irán és India az elmúlt években újra beindították a Nemzetközi észak–déli közlekedési folyosó (INSTC) projektjét. A 7200 kilométer hosszú kereskedelmi útvonal az indiai Mumbai városából indul majd és Iránon keresztülhaladva éri el az oroszországi Szentpétervárt.