Aktuális

Zaporizzsjára mértek légicsapást az orosz erők

Véletlen egybeesés? Miközben a német kormány az életéért küzd, a demonstrálók betiltanák az előretörő AfD-t

| Szerző: hirado.hu
Aki nem vett részt a múlt pénteki, az úgynevezett szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) elleni tömegrendezvényeken Németországban, annak a napokban számos lehetősége nyílik arra, hogy ezt a mulasztását pótolja. A titokzatos hátterű tüntetések résztvevői lenácizzák a második legnagyobb támogatottságot élvező, az egykori Kelet-Németországban pedig a legnépszerűbb jobboldali pártot egy múlt novemberi találkozó ürügyén. Minderre éppen az Olaf Scholz kormánya ellen kirobbant, spontán tiltakozások idején kerül sor.

„A náci fáklyás felvonulásokra emlékeztet” – ezt írta egy német hozzászóló az AfD elleni hangulatkeltés céljából tervezett egyik tömegrendezvény videója alá egy népszerű videómegosztó oldalon, számos, igencsak hasonló szellemű megjegyzés között.

Németországban immár a negyedik egymást követő napon vonulnak utcára

„az emberek”, hogy hangot adjanak a „szélsőjobboldali populista” AfD párttal szembeni ellenérzéseiknek

– lelkendeztek kedden a Guardian című brit baloldali lap tudósítói.

Novemberben történt, most felháborodtak

A kínosan előkészített „botrányt”

a Correctiv, egy Soros György által igen bőkezűen támogatott, „non-profit tényellenőrző lap” robbantotta ki, amely természetesen „a demokratikus és nyílt civil társadalom megerősítéséért” küzd.

A Facebook információit nyíltan cenzúrázó lap cikke, amely rendkívüli mértékű médiatámogatást kapott a német sajtóban, sőt, a fősodratú média szinte összes sajtótermékében, egy múlt novemberben történt találkozót habosít fel, amelyen egyébként a CDU is képviseltette magát. Ez utóbbi tény s a CDU érintettsége elleni tiltakozás nem szerepelt a tömegtüntetések repertoárjában, pedig a Soros-lap erről is beszámolt.


A Correctiv szerint Roland Hartwig, Alice Weidel társ-pártelnök személyes asszisztense és Ulrich Siegmund, az AfD Szászország-Anhalt tartományi elnöke akkor, tehát még tavaly novemberben befolyásos „neonáci személyekkel és gazdag üzletemberekkel” találkozott egy Berlin melletti szállodában.

A találkozón Martin Sellner, a hazafias Identitárius Mozgalom osztrák vezetője állítólag egy úgynevezett „visszavándorlási” projektet javasolt, amelynek értelmében egyes bevándorlókat arra lehetne kényszeríteni, hogy elhagyják Németországot.

Az Alternatíva Németországért (AfD) nevű jobboldali párt hétfő egyébként bejelentette: megválnak Roland Hartwigtól, ám „az emberek” továbbra is rendületlenül folytatták utcai tiltakozásaikat.

Qui prodest?

A lap nem túl jelentős találkozóról szóló cikkét bombaként kezelő nemzetközi sajtó nagyágyúi, így a Reuters ugyanakkor nem érezték lényegesnek, hogy utána nézzenek: mégis, ki szervezi ezeket a megmozdulásokat,

kik állnak az eddig Lipcse, Rostock, Essen és Berlin utcáin szervezett tömegdemonstrációk mögött.

Beszédes, hogy „az emberek” tömegtüntetésén olyan magas rangú tisztségviselők, vezető politikusok is részt vettek, mint – ahogy erről a Reuters is beszámolt – Olaf Scholz kancellár és Annalena Baerbock külügyminiszter.

A tüntetésekre egyébként a dpa német hírügynökség szerint „kezdeményezések, egyesületek, pártok és aktivisták széles körű szövetsége hívott fel.”


Kormányzati körök megpróbálják démonizálni a második legtámogatottabb ellenzéki pártot, mind annak szavazóit, szimpatizánsait: a legújabb felmérések szerint ugyanakkor

minden negyedik választó az AfD-re adná a szavazatát.

Mindeközben Németországban

Talán nem a véletlen műve, hogy az év elejei, friss közvélemény-kutatási adatok napvilágra kerülése után a baloldal felé húzó német kormányzat, így a Nancy Faeser szociáldemokrata belügyminiszter ismét megpendítette a koalíció régi mestertervét, a konzervatív AfD betiltását.

A napokban nem csak a jobboldali párt népszerűségének megerősödése sokkolta a balliberális koalíció politikusait:

soha nem látott méretű tüntetések kezdődtek Németországban Olaf Scholz kormánya ellen,

amikor kiderült: 480 millió eurót akartak elvonni a gazdáktól, megszüntetve gázolaj-támogatásukat és csökkentve adókedvezményeiket.

A kormány visszakozni kényszerült. A traktoraikkal a fővárosba vonuló gazdák mellett az év elején a sztrájkba lépő vasutasok is fokozták a közlekedési káoszt.

Teljesen, mint 1933-ban

Mindeközben az egyelőre ismeretlen szervezők által utcára csődített emberekkel olyan mondatokat mondattak ki, mint azzal a kölni AfD-ellenes tüntetővel, aki a Reuters szerint úgy érzi, a jobboldali párt most már átlépett egy vonalat, és olyan transzparensekkel tiltakoztak, mint hogy „Nácik – nem, köszönjük!”, és „Olyan, mint 1933-ban”.


Ismert: Adolf Hitler 1933. január 30-i birodalmi kancellárrá való kinevezését az SA éjszakai fáklyás felvonulással ünnepelte, mely Berlinben a Grosser Sterntől indult, és a Brandenburgi kapun át jutott el a kancellári hivatalig a Wilhelmstrassén.

A napokban rendezett, a demokratikus pártpaletta egyik szereplője ellen hangulatot keltő tömegdemonstráción

mobiltelefonok fényeinél  vonultak fel a demonstrálók.

Ezek az utcára vonult emberek valamiért véletlenül éppen úgy gondolkodtak, mint egyes Scholzhoz közel álló politikusok:

transzparenseiken az AfD azonnali betiltását követelték.

Kiemelt kép: Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Schwerin: Mintegy 1600 ember tüntet az AfD és az úgynevezett  „jobboldali szélsőségesség” ellen Schwerin piacterén. A demonstrációra kezdeményezések, egyesületek, pártok és aktivisták „széles körű szövetsége” hívott fel. (Fotó: Ulrich Perrey/ Getty Images).

Ajánljuk még